IAB Hungary felmérés: Total Video 2022

A Nielsen legfrissebb felmérése alapján a magyar lakosság közel öt órát tölt tévézéssel naponta. Ez azonban már nem a hagyományos tévézésre vonatkozik csak, hiszen egyre több újabb platform áll rendelkezésre. Ennek nyomán döntött úgy az IAB Hungary Videó Munkacsoportja, hogy megvizsgálja a magyar felhasználók mozgóképes tartalomfogyasztási szokásait. A Total Video 2022 névre keresztelt felmérés legfontosabb megállapításait egy IAB Café keretében ismertették, a kiadvány pedig a tagoknak már elérhető az IAB Hungary oldalán.

Ma már szinte bárhol és bármikor tudnak az emberek tartalmat fogyasztani. Nem csak a tévékészülék az egyetlen olyan eszköz, ahol mozgóképes tartalmak érhetők el. A számítógép, táblagép és a mobiltelefon is csatlakoztak a sorba, az pedig, hogy mikor tesszük mindezt, már nem azon múlik, hol vagyunk helyileg, hanem csak azon, mikor tudunk időt szánni rá.

A Nielsen TV Panel Reportja ugyan az USA felhasználók mozgóképes tartalomfogyasztási szokásait vizsgálta, de értékes megállípításokkal szolgál arra vonatkozóan, hogyan is alakul napjainkban a teljes TV használat.

A lineáris televíziózás ugyanis már csak egy része a teljes tortának, igaz, még elég jelentős szeletét alkotja. Emellé felsorakoztak a TV-hez csatlakoztatott eszközök, vagyis az olyan típusú tartalomfogyasztás is teret nyert, amely valamilyen internetes szolgáltatáshoz kapcsolódik: ezek a különféle streaming platformok.

Szintén jellemző trend még, hogy az emberek idejük egy részét a különféle programok visszanézésével töltik, ezt nevezi a kutatás időeltolásos tartalomfogyasztásnak. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy ez még közel sem olyan jelentős, de átlagosan napi fél órát szán egy amerikai felhasználó ilyen típusú tevékenységre, ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a tévénézési közel hétharmada még mindig a klasszikus értelemben vett tévézéshez kapcsolódik.

Az európai piac tekintetében az EGTA (European Group of Television Advertising) kutatásait érdemes szemügyre venni. A hagyományos tévézés terén hazánk vezeti a listát, ami pedig az időeltolódásos tévézést illeti, Szlovénia áll a dobogó első fokán.

A videós tartalomfogyasztást vizsgálva Magyarországon egyértelműen a YouTube áll az első helyen, és kimondottan erre épülő médiavállalkozások jöttek létre az elmúlt években. A streaming szolgáltatók közül pedig a Netflix és a HBO Max vezeti a listát.

A fenntartás vonatkozásában pedig már át is nyargalhatunk arra, mennyi pénzt is költenek el a hirdetők ezeken a felületeken. Nem titkoltan a reklám típusú bevételek garantálják, hogy ezek hosszú távon is fennmaradjanak.

Az MRSZ (Magyar Reklámszövetség) évről évre összegzi az ilyen típusú reklámbevételeket, amely a tavalyi évben 75 milliárd forintra rúgott. Ez pedig növekedő tendenciát mutat az előző év adataihoz viszonyítva, méghozzá 17,1%-os volt a gyarapodás az ilyen típusú költések tekintetében.

A YouTube esetén tiszta a kép, hiszen itt a a videómegosztó oldal alap használatáért nem kell fizetni, de cserébe reklámokkal tűzdelt videókat kapnak a felhasználók. A streaming szolgáltatóknál is egyszerűnek tűnhet a képlet, hiszen ez esetben a használat előfizetéses alapon működik, azonban a Netflix esetében már lehet arról hallani, hogy áttérnek egy másfajta konstrukcióra, és a streaming szolgáltatás igénybe vehető lesz majd egy reklámokkal tartíkott verzióban is, ahol szinte minimális árat kell csak fizetniük a felhasználóknak.

A digitális videó mint kategória az IAB Adex éves reklámbevételei között is szerepel, immáron 10 éve, azonban azt fontos megemlíteni, hogy ez nem tartalmazza a YouTube bevételeit. A 2021-es adatok szerint 10 milliárd forintra rúgtak az ilyen típusú hirdetési költések, és számos előrejelzésből látszik, hogy ez a növekedési ütem nem fog megállni, épp ellenkezőleg! A Zenith várakozásai szerint az online videó lesz a leggyorsabban növekvő digitális platform, amely a számok nyelvén kétszámjegyű gyarapodást jelent majd éves szinten: nagyjából 15%-ot várhatunk az elkövetkezendő néhány évet tekintve.

Nézzük meg közelebbről is, mit jelent mindez a magyar piac vonatkozásában, vagyis, hogy a többféle platformon történő tartalomfogyasztás összefüggései hogyan alakulnak hazánkban.

A mozgóképes tartalomfogyasztást szemügyre véve kijelenthetjük, hogy a lineáris tévézés az, ami még mindig elsöprő fölénnyel vezeti a sort. A klasszikus tévézésre szánt idő hétköznap a 161 percet, hétvégén pedig a 193 percet is eléri átlagosan.

A fizetős streaming áll a második helyen, melyre nagyjából hétköznap 72, hétvégén 84 percet szánnak a fogyasztók.

Ha a heti tartalomfogyasztást nézzük, akkor szintén a lineáris tévé vezet, viszont itt a második legtöbb időt felemésztő felület a YouTube. Az eredmények alapján ezzel nem töltenek sok időt a felhasználók, de sokszor csinálják.

A kutatás legfontosabb megállapításai a videós tartalmakat vizsgálva az alábbiak voltak:

Mit gondolunk a reklámokról?

Nem mondunk meglepő dolgot, ha kijelentjük, a magyar társadalom kátharmada, méghozzá 65%-a utálja a reklámokat, azonban ez csak az érem egyik oldala. Úgy tűnik, a rajongás ugyan nincs meg, de sok tekintetben ösztönzőként hatnak a vásárlásokra. Azon felhasználók negyede (23%), akik nem szeretik a reklámokat, nyilatkozott úgy, hogy egy reklám sarkallta arra, hogy végül megvegyen egy terméket/szolgáltatást.

A kutatás egyik megállapítása volt egyebek mellett az is, hogy a felhasználók a videós mobilhirdetésekről vélekednek a legpozitívabban, és hatékonyság szempontjából is ezt látják igazán erősnek, az átkattintás ezen a platformon a legerősebb. Ezt viszont sok esetben megelőzi számos más médiában futó márkaismertséget növelő reklám.

Az IAB felméréséből többek között az is kiderül, hogy a fogyasztókat leginkább az ismétlődő reklámok zavarják, illetve az, hogy ezek megzavarják őket a tartalomfogyasztásban. A visszajelzések alapján a videós mobilhirdetések esetében a cikkekbe ágyazott videók mint formátumok kevesebb indulatot váltanak ki az emberekből. De egyelőre még az is tény, hogy kevesebb időt töltenek ezen a platformon, így ezekkel kevesebbszer találkoznak, mint a nagyobb videós platformok reklámjaival.

Forrás: IAB Hungary Total Video 2022 kiadványa

Az Adverticum videós megoldásairól bővebb információ itt található.

Május végén tartották a digitális reklámpiac legnagyobb európai seregszemléjét, az IAB Interact konferenciáját. Ahogy minden évben, ezúttal is várhattunk még nem publikált kutatási adatokat a szervezettől, akik az eseményen fedték fel részletesen, milyen változások voltak az elmúlt egy évben a digitális hirdetési szegmensben.

Jelentős növekedés figyelhető meg Európa-szerte. Az adatok alapján a 2021-ben 30,5%-os gyarapodásról beszélhetünk, és további jó hír, hogy nemcsak összességében beszélhetünk kétszámjegyű bővülésről, hanem az egyes piacokat tekintve is ez a helyzet.

Ugyan a teljes jelentést még nem publikálta a szervezet, a legfontosabb eredményekről szóló összefoglaló már elérhető az IAB Europe oldalán. Ezekből hoztuk el a legfontosabb adatokat nektek.

A 28 európai ország részvételével zajló felmérés kecsegtető számokkkal szolgál nekünk, hiszen a jelentésből többek között az is kiderül, hogy az európai költés 92 milliárd euróra rúgott.

Az Adex riportból az is látszik továbbá, hogy nemcsak megfeleltek a számok a várakozásoknak, de azt sikerült túl is szárnyalni. Az előzetes becslések alapján 28,6%-os növekedést vártak 2021-ben a piacon, ez végül 30,5%-on állt meg.

A korábbi évek adatait szemügyre véve jelentős gyarapodás figyelhető meg. Utoljára 2008-ban volt ennél nagyobb mértékű a növekedés az európai piacon, az elmúlt 12 esztendőben azonban a közelében sem jártak a számok a mostaninak. Annak eddig is mindig örültünk, hogy növekszik a digitális hirdetési piac és többségében kétszámjegyű bővülésről beszélhetünk, azonban ennek mértéke valóban impozáns az alábbi grafikont szemügyre véve.

A százalékos adatokat összevetve a teljes volumennel szintén látszik, hogy a költések tekintetében is nagyobb ugrás figyelhető meg. Ha megnézzük a 2021-es gyarapodást, akkor jól látszik, hogy ez szinte megfeleltethető a 2010-es teljes volumennek, illetve az azelőtti évek növekedése is jócskán ez alatt maradt.

A formátumok szerinti megosztást tekintve jó hír, hogy a display növekedési üteme a 2020-as adatok fényében ismét impozáns. Ekkora mértékű gyarapodás, mint az elmúlt két esztendőben, csak 2006-2007-ben volt. Ha pedig a többihez viszonyítva nézzük, jól látszik, hogy jelenleg a display a legdinamikusabb növekvő formátum.

A vizsgált régiók közül 13 esetében beszélhetünk kétszámjegyű növekedésről a display szegmensben. Összességében, az európai piacot tekintve az látszik, hogy a 2020-as esztendőhöz viszonyítva 34,5%-os növekedést tudhat magáénak. Ha pedig azt nézzük, hol tart most a display az összes digitális költéshez viszonyítva, az körvonalazódik, hogy az országok többségében 50% feletti az erre szánt költések aránya. A vizsgált országok átlagát tekintve szintén ez igazolódik be, hiszen 49,6%-on áll ez a mutató.

A totális display költésekbe beleértendők a különféle videós hirdetések is. A kutatásból tisztán látszik, hogy a videós tartalmak egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a hirdetői oldalon, olyannyira, hogy már három európai országban (Ukrajna, Olaszország és az Egyesült Királyság) is túllépte az 50%-os küszöböt a videós hirdetések aránya.

Az IAB Europe kutatása a teljes digitális hirdetési piacra vonatkozó adatokat részletesen elemzi, melyekről bővebben az IAB Europe AdEx Benchmark 2021 jelentésben olvashattok.

Forrás: IAB Europe

Az IAB Europe évről évre feltérképezi a digitális videós hirdetési piacot. A kutatás során vizsgálják, mi zajlik aktuálisan a területen, illetve az elkövetkezendő időszakra vonatkozó becslések sem maradhatnak el. A The State of Online Video Advertising in Europe névre keresztelt felmérés legfrissebb eredményeit idén tavasszal publikálta az IAB Europe és a PubMatic. Ezekből szemezgettünk nektek néhány hasznos útravalót.

Az IAB Hungary közzétette a várva várt mutatóit a digitális reklámpiac vonatkozásában. Az eredményeken túl az idei várakozások is előtérbe kerültek a legutóbbi IAB Cafén: ezekből szemezgettünk nektek.

Az Európai Bizottság egy javaslatcsomagot állított össze még idén áprilisban, amelyben többek között a célzott online hirdetésekhez kapcsolódóan fogalmaztak meg lépéseket. Erre válaszul most egy edukációs kampányt indított az IAB Europe. De miről is van szó egészen pontosan?

A célközönség megszólítása korántsem egyszerű feladat. A különféle tartalomszolgáltatók oldalain a hirdetők szeretnék a leginkább testreszabni az adott reklámot, de ez nem mindig olyan könnyű, mint amilyennek látszik.

Egy általános hirdetés a legtöbb célcsoporthoz jól passzolhat, de pont ezért válik sokszor érdektelenné. Az „ahány ház, annyi szokás” mondás itt is érvényes: ennek fényében érdemes a személyre szabott élményt újraértelmezni.

Hogy mi is kell ehhez pontosan, az sok tényezőn múlik, de van néhány dolog, amivel jó, ha tisztában vagyunk.

Az IAB Hungary közzétette legfrissebb, hazai reklámpiaci adatait, és ezúttal – a tavalyihoz hasonlóan – egy online IAB Café keretében publikálta a 2020-es Adex mutatókat. Az elmúlt év számai mellett azonban az idei várakozásokról is beszéltek a szakemberek.

A 2020-as év mindenki számára merőben új kihívásokat és a korábbiaktól eltérő feladatokat tartogatott, de mindezek ellenére sikerrel zártuk az elmúlt esztendőt is. Év végére egy igen jelentős fejlesztés készült el: az EasyBID szolgáltatás, mely maximalizálja a programmatic megoldásokat használó tartalomszolgáltatók bevételeit. A lendület pedig mit sem változott az évek során: az Adverticum idén már a 20. születésnapját ünnepli.

Az Adverticum hivatalosan is bevezette a Header Bidding használatát lehetővé tévő megoldását, amely az EasyBID nevet kapta. Ahogy a szolgáltatás elnevezése is sugallja, az AdServer felhasználók mostantól még egyszerűbben, több SSP szolgáltatót is megversenyeztetve, együtt kezelhetik direkt értékesített és programmatic kampányaikat. A legújabb fejlesztéssel egy webinárium keretében ismerkedhetett meg a nagyközönség.

Sok korábbi írásunk szólt már a programmatic piac működéséről, de hiába foglalkozunk és sok esetben dolgozunk is vele már több éve, még mindig rengeteg lehetőséget rejt, amelyek arra várnak, hogy tanulással kiaknázzuk őket.

Ebben a bejegyzésben a licitálás menetével, azon belül is a licitálás nagyágyújával, a Header Bidding-gel szeretnénk egy kicsit többet foglalkozni, és közben minél jobban megérteni a licitálási folyamat egészét.

Mi a helyzet a videohirdetések terén? Hogy állunk 2020-ban? Az IAB Europe felmérése pontosan ezt vizsgálta. Ezeket az adatokat hoztuk most el nektek.

Az IAB Europe 2016 óta minden évben kérdőíves felmérésben vizsgálja a digitális videohirdetésekhez való viszonyulásokat, változásokat. Idén sem volt ez másképp, és már az eredményeket is publikálták. A jelentés mintegy 31 ország mintegy 300 szakemberének részvételével készült a digitális videó ökoszisztéma minden területéről.

A videohirdetéseknek kedvez a megváltozott élethelyzetünk

Bár a koronavírus gyökeresen felforgatta nemcsak az életünket, de a hirdetési piacot is, afelől nincs kétség, hogy most, az otthoni munkavégzéssel párhuzamosan egyre több tartalmat fogyasztanak az emberek, beleértve a videókat is. Így talán nem bocsátkozunk nagyon elrugaszkodott feltételezésekbe, ha azt mondjuk, a videohirdetések terén növekedést láthatunk majd az első féléves adatokat vizsgálva.