Az IAB Europe évről évre feltérképezi a digitális videós hirdetési piacot. A kutatás során vizsgálják, mi zajlik aktuálisan a területen, illetve az elkövetkezendő időszakra vonatkozó becslések sem maradhatnak el. A The State of Online Video Advertising in Europe névre keresztelt felmérés legfrissebb eredményeit idén tavasszal publikálta az IAB Europe és a PubMatic. Ezekből szemezgettünk nektek néhány hasznos útravalót.
A videós formátumok mindig is messze a legtöbb lehetőséget tartogató megoldásnak számítottak. Önmagában is egy interaktív üzenetátadási forma, a különféle platformok pedig még inkább színesítik ezt a kört.
A hagyományos tévés hirdetések sokáig a legnépszerűbb megoldásnak számítottak a videós reklámok terén. A technológia fejlődésével azonban mára már ott tartunk, hogy az ilyen típusú költések 56%-a történik a digitális térben, és csupán 28% a hagyományos TV-s reklámok aránya.
Ha már digitális, érdemes kitérni arra is, mi a legnépszerűbb mód ezen belül. A kutatásból kiderül az is, hogy az in-stream formátumokba fektetik a legtöbb pénzt, valamint a digitális videohirdetések vásárlása 89%-a programozott módon történik.
Az egyes kampányok tekintetében a connected TV (CTV) feltörekvő területnek számít, hiszen egyre kevesebben vannak azok, akiket a hagyományos televíziós platformokon keresztül lehet elérni, de többségében még mindig nem itt költik el a pénzüket a hirdetők. A számok azt mutatják, hogy a mobilweben futtatott kampányok örvendenek kiemelt népszerűségnrek. A válaszadók 25%-a nyilatkozott úgy, hogy az ilyen típusú költéseik 61%-a erre a platformra összpontosul.
Szinte már alapvetésnek számít az a kijelentés, miszerint a digitális videohirdetések brandépítő formátumnak számítanak, azonban a mostani eredmények még inkább alátámasztani látszanak ennek létjogosultságát.
A válaszadók 52%-a nyilatkozott úgy, hogy a hirdetési büdzséjük több mint felét (61 és 100% között) a márkájukra költik, a márkatudatosság növeléséhez pedig a digitális videó és a TV-s hirdetések egyaránt hozzájárulnak.
A digitális videóra szánt költések szinte egytől egyig márka célokat szolgálnak, 90%+ erre allokálja az ide szánt forrásokat.
A kutatásban résztvevők bizakodóan tekintetenek a jövőbe: 93%-uk vélekedett úgy, hogy az erre a területre szánt költések növekedni fognak az elkövetkezendő esztendőben. Úgy tűnik azonban, hogy akad még megoldandó feladat ezen a területen is: a cross-screen mérések még mindig gyerekcipőben járnak, és jelenleg ez jelenti az egyik legnagyobb akadályt az ilyen típusú költések tekintetében. Ezt követi a láthatóság és a piaci széttagoltsága 38-38%-kal.
A hirdetők és az ügynökségek nagy része (60%) látja úgy, hogy egyre inkább a márka célok kerülnek előtérbe a digitális videohirdetések tekintetében. Úgy vélik, a performancia típusú (teljesítmény alapú) kampányoknál gyorsabb növekedésre lehet számítani ezen a téren.
A válaszadók közel negyede (23%) nyilatkozott úgy, hogy a videóra szánt büdzséjének több mint felét (61%) cross-screen kampányokra fordítja, vagyis a videohirdetéseket a TV-s megjelenésekkel kombinálja majd. A többség elmondása alapján a videokampányaik során az eredeti és az újragondolt TV-tartalmakat egyaránt használják, többnyire vegyítve a kettőt. Mindez annak köszönhető, hogy a márkaismertség növelése sokak számára kulcsfontosságú tényező lett, melyhez jelentősen hozzájárulnk az ilyen típusú, platformokon átívelő kampányok.
A válaszadók által megjelölt két legfontosabb mérőszám újfent a márkaépítéshez kapcsolódik: a teljes megtekintésenkénti költség – cost per completed view: CPCV (67%), valamint az elérés és gyakoriság (55%). A márka mint olyan, kulcsfontosságú a kampánymutatókban is: a válaszadók többsége (54%) a márkaismertség növelését jelölte meg a kampányok legfontosabb mutatójaként, ezt követte a videók befejezési aránya (53%).
A kutatás arra is rávilágított, hogy az új videoformátumoknak kiemelt hajtóereje van, beleértve a pontosabb mérést/hatékonyságot (57%), a jobb fogyasztói élményt (56%) és a natívabb/integráltabb élményt (47%), amit a fogyasztónak biztosítanak.
Forrás: IAB Europe
