Az Adverticum AdServere az elsők között támogatja az egyes böngészőkben elérhető Do Not Track (DNT), azaz Ne kövess! funkciót. A Stanfordi Egyetem munkatársai és a Mozilla fejlesztői által indítványozott fejlesztés lehetővé teszi az internetezők számára, hogy letiltsák az internetezési szokásaikkal kapcsolatos adatok gyűjtését. 

Több nagy webes szolgáltató is kitörölhetetlen cookie-kkal biztosította be magát a személyes adatait féltő felhasználók ellen. A KISSMentrics analitikai céggel együttműködve 25 cég, köztük a Hulu, az iVillage, a Spotify és a GigaOm használta az ETags nevű megoldást, melynek hála azokat is tovább tudta követni a cég, akik a böngészőjükben törölték a sütiket. Az előző héten nyilvánosságra került hír nem tesz jót az amerikai privacy harcoknak, hiszen míg a szakma próbálja bizonygatni, hogy önszabályozással kordában tudja tartani a tagjait, addig az ilyen események tovább rombolják az internetes cégek megítélését.

Egyik előző bejegyzésünkben szó volt a bannerekről, mint az online hirdetési kampányok hatékonyságának alapjáról. Azonban mit sem ér a jó hirdetés, a magas kattintási arány, ha a céloldalról magas a visszafordulások aránya.

Az internet, mint kommunikációs csatorna két irányú, tehát a marketing üzenet célba juttatásán túl a fogyasztók aktivizálására is lehetőséget ad. Az interaktív kommunikáció bevonja a felhasználókat a márkák, termékek, szolgáltatások életébe ami elősegíti az elköteleződést és a márkahűség kialakulását.

A Parlament elfogadta az új Egységes Hírközlési Törvényt, melynek az online piacot érintő egyik legfontosabb része az Európai Uniós cookie szabályozás implementálása volt. Ez a korábbi aggodalmak ellenére végül olyan jól sikerült, hogy a helyi szakma öröme mellett az IAB Europe is külön hírt adott róla, és gratulált a törvényhozóinknak.

A továbbiakban összefoglaljuk, hogy miért elégedettek ennyire a hazai és nemzetközi szakemberek az adatkezelési törvényünkkel. 

Obama 2008 kampányát sokan a közösségi média diadalmeneteként aposztrofálták, az Egyesült Államok első színes bőrű elnöke ugyanis nagyon sokat köszönhetett a social media-n keresztül megszólított tömegeknek. Úgy tűnik, hogy a 2012-es választásokkor már más eszközöket is be fog vetni, a közösségi média ereje mellett az adatbányászat és a viselkedés alapú hirdetések lesznek a fő fegyverei.

Az IAB idén februárban mutatta be legújabb banner formátumait, melyekből kettőt már az Adverticum AdServer NG felhasználói is használhatnak. A Filmstrip és Csúszó (Slider) display típusok közös tulajdonsága, hogy a felhasználó az oldal elhagyása nélkül juthat plusz információkhoz, extra tartalmakhoz.

Ahogy korábbi bejegyzésünkben is írtuk, az új bannertípusok célja, hogy vonzóbbá tegyék a reklámozók számára az display hirdetéseket, emellett meg kell felelniük az alábbi 5 területen is: márkázás, felhasználói élmény, funkcionalitás, oldal integráció, adoptálhatóság.

Mindkét hirdetés esetén normál esetben egy hagyományos bannert lát a felhasználó, mely interakcióra további információkat mutat magából A Filmstrip bannert görgetve juthat az internetező plusz tartalomhoz, míg a Csúszó banner kattintásra eltolja a site-ot és egy teljes oldalas hirdetést jelenít meg.

Filmstrip

Demo

A hirdetőknek egy több filmkockából álló, például 330x1300 kreatívot kell létrehozniuk, ami filmszalag szerűen jelenik meg jelen esetben egy 330x247-as bannerben. A filmszalag aktuális, látszódó filmkockája változtatható görgetéssel, klikkeléssel, érintéssel és lebegtetéssel. A filmkockák mérete és száma szabadon választható.

A példánkban a filmstrip úgy működik, hogy a hirdetési zónába feltöltött 330x1300-as kreatívot a banner mérete 5 szegmensre osztja. A filmszalag 5 filmkockája lehetővé teszi, hogy egy hirdetésben a vásárlási folyamat mind az 5 lépése összehangoltan megjelenjen. (márkatudatosság kialakítása, érdeklődés, vágy és vásárlási szándék felkeltése, hűség kialakítása) Megfelelő targetálással a banner képes kiválasztani az adott oldal tartalmához leginkább illő filmkockát, és azt jeleníti meg. Ez a megjelenési forma lehetővé teszi a hirdetés kiszolgálását mobil eszközökre és táblagépekre is!

Csúszó banner (Slider)

Demo

A Csúszó banner egyesíti a böngésző ablakhoz ragadó és oldalkitoló hirdetések előnyeit. Az oldal alján, a tartalom felett megjelenő reklám megfelelő gombjára kattintva pedig egy új, teljes képernyős banner tolja ki a weboldalt.

A Csúszka rész biztosítja, hogy a felhasználók észrevegyék a hirdetést, míg az Oldalkitolón az oldal elhagyása nélkül lehet bővebb információkat nyújtani a termékről, hasonlóan egy minisitehoz. Az oldalkitoló bezárásával az internetezők visszatérnek az oldalra. 

A táblagépek megjelenése új kihívások elé állította a tartalom előállítókat, hiszen a platform számos előnnyel rendelkezik, de még mindig nem teljesen világos, hogy milyen módon lehet belőle kihozni a maximumot, még mindenki csak az útkeresés fázisában van. A kiadóknak a különböző fizetős/ingyenes üzleti modellek közül kell megtalálni a termékhez leginkább illőt, és akkor még ott vannak a hirdetések is. 

Jelenleg nagy problémát jelent, hogy mennyiben térjenek el a táblagépes hirdetések a nyomtatásban vagy az interneten megjelentektől, hiszen sok esetben csak ezeket veszik át a táblásított kiadásoknál is, ezzel minimalizálva a költségeket. Ugyanakkor a Wired példája megmutatta, hogy igenis van helye az erre a platformra fejlesztett reklámoknak.

A mai hirdetők számára elengedhetetlen, ugyanakkor egy igen összetett kihívást jelent, ha a célcsoportjukat online szeretnék elérni. Egy kezdő hirdető számos problémával szembesül még a legegyszerűbb bannerkampány beindításakor is.

Az online hirdetések mérése mindig is érdekes kérdés volt, hiszen míg más médiumok esetén egységes normák szerint értékesítik és értékelik a reklámokat (gondoljunk csak a GRP-ra), addig az internetes piac számos mutatóval rendelkezik. Természetesen ez egy felől előnyt is jelent, hiszen mindenki az igényeinek megfelelő mutatóval dolgozhat, ugyanakkor komoly hátráltató tényezői is, hiszen az összehasonlíthatóságot lehetetlenné teszi, mind az iparágon belül, mind más médiumokkal.

A display piac egyik fő mozgatórugója jelenleg a perszonalizáció. A viselkedés alapú hirdetések, a minél nagyobb relevancia, a személyre szabott kreatívok azok, amelyek sikeresek lehetnek ebben a reklámzajtól terhes közegben. Minden piaci szereplő azt vallja, hogy a lehető legpontosabb, specifikusabb üzenetekkel kell operálni, hiszen ezek keltenek érdeklődést, sarkallnak kattintásra, vásárlásra. De valóban így lenne, a legjobban célzott és személyre szabott reklámok azok, amikkel elérhetjük a célunkat, vagy itt is igaz, hogy a kevesebb néha több, és egy általánosabb üzenettel jobb eredményeket érhetünk el?

A New York-ban megrendezésre kerülő Internet Week konferencián Neal Mohan, a Google Display Advertising alelnöke, tartotta a keynote előadást, melyben a display piac várható jövőjéről beszélt. Szót ejtett többek között a hirdetések számáról, engagementről, mérésről és a display hirdetések kedveltségéről is.

Nézzük, melyek voltak a legfontosabb megállapításai:

• A display hirdetések száma negyedével csökkenni fog. Az embereket napi szinten nagyon sok, túl sok, display hirdetéssel találkoznak, melyek nagy részével nem lépnek semmilyen kapcsolatba. Ez idővel ahhoz  fog vezetni, hogy kevesebb hirdetést látunk majd, de ezek remélhetőleg jobbak lesznek.
• Az engagement arányok a display hirdetések esetén 50 százalékkal nőni fognak. A reklámok sokkal relevánsabbak, megnyerőbbek és vonzóbbak lesznek, és kevesebbet is fogunk belőlük látni, az emberek szívesebben lépnek velük valamilyen interakcióba.
• Az emberek az általuk látott reklámok 25 százalékát maguk választják majd ki. Kiválaszthatják, hogy megnéznek vagy sem egy videós hirdetést,  megadhatják az érdeklődési körüket, de akár fel is iratkozhatnak reklám csatornákra, összességében befolyásolhatják, hogy mikor és hogyan akarnak reklámokat nézni.
• A kampányok 35 százalékánál a klikkelésnél és konverziónál mélyre hatóbb mérőszámokat fognak használni. Ebben elsősorban a technológiai fejlődés segítheti a piaci szereplőket, és akár az érzelmi kötődést vagy az offline viselkedésre való hatást is mérni tudják majd. Ez várhatóan nem a közeljövőben fog bekövetkezni, de a Google szerint ezek lesznek majd az elsődleges mérőszámok, melyek elősegíthetik majd, hogy a hirdetők olyan reklámokat adjanak a fogyasztóknak, melyeket ők szívesen néznek.
• Napi 25 milliárd hirdetésnél láthatjuk majd, hogy miért jelent meg nekünk az adott reklám. A viselkedés alapú hirdetések elterjedésével lett igazán fontos, hogy a felhasználók tisztában legyenek vele, hogy milyen adatokat gyűjtenek róluk, és ezeket miként használják fel.  
• Az internetező amerikaiak 40 százalékának a display hirdetés lesz a kedvenc reklám formátuma. Jelenleg ez az arány még 18 százalék, és olyan formátumok előzik meg a displayt, mint a glossy magazinokban a hirdetések, a mozireklámok, vagy az égre írt üzenetek. Ezek közös tulajdonsága, hogy már több mint 50 éve használják őket, de a Google-nél úgy gondolják, hogy ez változni fog. Az új típusú display hirdetések sokkal érdekesebbek és vonzóbbak lesznek a fogyasztók számára, és új magasságokba emelik ezt a piacot.

Mint láthatjuk a Google-nél nagyban építenek az új típusú hirdetési formátumokra, a viselkedés alapú célzásra, hosszútávon ezek jelenthetik a jövőt a display típusú hirdetések számára. Kérdés, hogy ez mikor válik hétköznapivá, akár itthon, akár külföldön, és mikor fognak csak azért internetezni a felhasználók, hogy egy újabb érdekes banner hirdetéssel találkozhassanak.