Az IAB (Interactive Advertising Bureau) amerikai szervezete és az eMarketer 2014 végén tartott egy, a programmatic témához kapcsolódó találkozót Los Angelesben, ahol több mint 500 szakértő gyűlt össze a piac különböző részeiről, hogy megvitassák, merre halad a programmatic, azaz az automatizált médiaértékesítés piaca. (Korábbi bevezető bejegyzésünk a témában itt olvasható)

Az eseményről a következő tíz fontos részletet gyűjtötték össze az IAB oldalán (forrás):

1. Programmatic > RTB

A programmatic és az RTB nem egymásnak megfelelő szavak, a kettő nem ugyanazt jelenti. A programmatic alá tartozik minden olyan média felület értékesítése és vétele, amely automata módon zajlik. Ez négy különböző tranzakciót jelenthet: automatizált garantált (Automated Guaranteed), nem garantált fix áras (Unreserved Fixed Rate), meghívásos aukció (Invitation Only Auctions), nyitott aukció (Open Auctions). Az RTB valójában csak az utóbbival egyenlő, a nyitott aukcióval, amikor egy eladó az összes vevő számára teszi lehetővé a licitálást a felületre. Fontos, hogy tisztában legyen az ember vele, hogy mit ért ő, és mit értenek mások a programmatic szó alatt, hogy ne legyen félreértés.

Legutóbb májusban írtunk helyzetjelentést a DNT funkcióval kapcsolatban, és azóta történt egy-két változás a sztenderdet illetően, amelyről érdemes beszámolni. Emellett azért is van aktualitása a témának, mert hirdetői és tartalomszolgáltatói oldalról egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy miért látnak egyes internetezők tartalmat eltakaró bannereket egymás után többször megjelenni (miért nem működik az adszerverben beállított gyakoriság), vagy néha pont az ellenkezője történik, hogy miért nem látnak adott hirdetéseket.

A felmerülő kérdésekre a legtöbb esetben a DNT a válasz. De mit is jelent pontosan a Do Not Track funkció? Kinek és hol van bekapcsolva, és milyen hatással van ez a hirdetésekre? Ha érdekelnek ezek a válaszok és a felmerült változás, akkor olvass tovább!

A mérési különbségek okai

Az online kampányok eredményességét manapság már sok teljesítmény mutató (Key Performance Indicator) szerint értékelik, de ezek között a két legalapvetőbb mérőszám a kattintások (Click-Through) száma, és a kampány által generált látogatók/akciók száma. Ezeknek a mérését két különböző rendszer végzi, a kampányok (bannerek) kiszolgálása mellett a kattintásokért is az adszerver, míg a weboldalon történő mérésekért a webanalitikai rendszer felel. Ennek kapcsán a hirdetők és a kampánymenedzserek között fel szokott merülni kérdésként, hogy a két mérés között miért van különbség, miért nem annyi a kattintások száma, mint a céloldalra eljutó látogatók száma. Logikus kérdés, de a technikai részletek ismeretében egyszerű a válasz. Röviden azért, mert a látszat ellenére nem ugyanazt méri a két rendszer. De tekintsük át ezt hosszabban is!

A hirdetéskiszolgáló rendszerek (adszerverek) működésével kapcsolatban sok kérdés fel szokott merülni. Például mit csinál a rendszer, hogyan jelenít meg bannert, és ami talán a legfontosabb, hogy honnan/kitől származik a hirdetés maga. Ezen kérdések tisztázására jó segítség lehet a képi ábrázolás, ezért készült egy infógrafika az AdServer alapvető működéséről.

Teljes méretben itt tekinthető meg a kép.

Egy nemrégen készült kutatásban több mint 600 európai marketing szakembert kérdeztek meg automatizált médiaértékesítés témában, amelyet a többség meghatározó trendként tart számon, de igazán nem értik még meg a működését, negyedük pedig még nem is hallott róla. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy annak ellenére, hogy a konferenciákon és a sajtóban is egyre gyakoribb ez a téma (angolul egyszerűen “programmatic” néven emlegetik), ez egy olyan terület jelenleg, amihez sokat kell tanulni, és a gyakorlat sem árt, hogy kiismerjük magunkat a hárombetűs rendszerek között. Kezdésként induljunk ki az SSP-től!

A Cannes Lions 2014-es reklámversenyen helyezést elérő vagy shortlist-en végzett pályázatok között igazi gyöngyszemeket lehet találni. Bemutatunk ezek közül pár megoldást, amelyek az online (a versenykiírás szerint cyber) és a mobil kategóriában indultak, és értek el helyezést.

Tippek a hatékonyság növelésére

A retargeting (újracélzás) az egyik olyan digitális trend, ami már szerepelt egy korábbi bejegyzésünkben - Top 6 digitális trend idén, és amely még mindig vár a nagy áttörésre itthon. A technológiai háttér már régóta adott, többek között az Adverticum AdServerében is elérhetőn M.O.R.E. néven, de a használata még gyerekcipőben jár.

Szeretnénk, ha a hirdetők felismernék ennek a funkciónak az előnyeit, és kiaknáznák a benne rejlő lehetőségeket, ezért hoztunk pár külföldi tippet, mert ugye a tapasztaltak tanácsaira mindig érdemes odafigyelni. Az Advertise.com blogján található ötletek a retargeting kampány kezdeti lépéseiben és a futása alatt is hasznára válhatnak a marketingeseknek.

A DNT (Do Not Track) azaz “ne kövess” funkcióról már írtunk korábban a “Veszélyben lehet a digitális reklámpiac - Mozilla vs. third-party cookie” című bejegyzésben, mint az egyik olyan lehetőségről, amelyet a felhasználók a third-party cookie-k ellen alkalmazhatnak. A Mozilla third-party cookie tiltása végül nem valósult meg, de a DNT témája továbbra is aktuális. Több cikk is megjelent mostanság a témában, ezért tekintsük át, hogy miért van most erről szó és milyen következményei lehetnek a DNT alakulásának a jövőben?

Az online reklámokra költött pénz az Egyesült Államokban a tavalyi adatok alapján megelőzte a TV-re kiadott reklámköltést (az IAB és a PricewaterhouseCoopers (PwC) U.S. felmérése szerint), ami egy igen nagy lépcső volt a digitális reklámipar számára. A kutatás szerint 42,8 milliárd $ volt a bűvös szám, amely minden bizonnyal hatásosan megalapozta az online iparág résztvevőinek optimizmusát a piac jelenével és jövőjével kapcsolatban. A ClickZ oldalán hasonlóan derűlátó gondolatait osztotta meg Gary Stein is, aki az új cikkében összegyűjtött 4 jelet arra, hogy szerinte miért fognak az online reklámok tovább nőni a következő években is.

Adathalmaz vagy célzott adatgyűjtés?

Buzzword-ök; ha egyszer felkapott lesz egy szó online körökben, akkor szinte nem lehet elkerülni a szakmai platformokon, cikkekben, konferenciákon, előadásokon, …, blogokon. A Big Data is ilyen, a körülötte felfújt lufi van olyan nagybetűs, mint maga a szó. De mi a jelentése, hogyan csapódik le a gyakorlatban, és milyen eredmény érhető el vele az interneten? Hogyan válik ez a nagy szó (nem kicsivé, hanem) okossá?

A cookie az internet világában az egyik alapkőnek tekinthető mind a tartalomfogyasztás, tartalomszolgáltatás, mind az online hirdetés területén. Azonban a legújabb trendek és a folyamatos technológiai változások miatt lehetséges, hogy a jövőben már nem ez lesz a leghatékonyabb eszköz a felmerülő komplex igények kiszolgálására.

Az IAB amerikai munkacsoportjának beszámolója alapján viszont megismerhetjük, hogy milyen technológiai megoldások felé fordulhat az online iparág a jövőben.

Minden, amit az OBA-ról tudni illik

Az előző bejegyzésben, a third-party cookie-kat és a digitális reklámpiacot érintő veszélyekhez kapcsolódóan már felmerült a Digital Advertising Alliance (DAA) neve (magyarul Digitális Hirdetési Szövetség), melynek feladata, hogy láthatóvá teszi a fogyasztók számára azt, hogy mi történik az adataikkal, és lehetőséget biztosít számukra, hogy megtiltsák, vagy engedélyezzék azok használatát egyes weboldalak, vagy harmadik fél számára. Azaz opt-out és opt-in lehetőséget biztosít az internetezőknek a viselkedés alapú reklámokkal szemben, amelyet röviden OBA-nak, vagyis online behavioural advertising-nak neveznek. Ez a szabályozás Európában is útjára indult 2012 októberében az EDAA (European Interactive Digital Advertising Alliance) szárnyai alatt. Mivel már magyar hirdetéseken vagy mellettük is találkozhatunk a programhoz kapcsolódó ikonnal, ezért ideje megismerkedni a céljaikkal és a viselkedés alapú reklámok részleteivel.