Legutóbb májusban írtunk helyzetjelentést a DNT funkcióval kapcsolatban, és azóta történt egy-két változás a sztenderdet illetően, amelyről érdemes beszámolni. Emellett azért is van aktualitása a témának, mert hirdetői és tartalomszolgáltatói oldalról egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy miért látnak egyes internetezők tartalmat eltakaró bannereket egymás után többször megjelenni (miért nem működik az adszerverben beállított gyakoriság), vagy néha pont az ellenkezője történik, hogy miért nem látnak adott hirdetéseket.

A felmerülő kérdésekre a legtöbb esetben a DNT a válasz. De mit is jelent pontosan a Do Not Track funkció? Kinek és hol van bekapcsolva, és milyen hatással van ez a hirdetésekre? Ha érdekelnek ezek a válaszok és a felmerült változás, akkor olvass tovább!

Emlékeztetőül vegyük át az eddigi tudnivalókat:

A Do Not Track (DNT), azaz “ne kövess” funkció tulajdonképpen egy böngészőoldali opt-out beállítási lehetőség. Ha ez a funkció be van kapcsolva, akkor a böngésző minden oldal lekérésekor jelzi a szolgáltatók (webanalitikai rendszer, hirdetéskiszolgáló rendszer, egyéb szolgáltatók) felé a Do Not Track header elküldésével azt, hogy erről a felhasználóról nem tárolhatnak ezek a szolgáltatók online viselkedési információkat, vagyis nem rakhatnak le nála cookie-kat. Ez elviekben hasonló működést idéz elő, mintha opt-out-olt volna a user az adott szolgáltatónál, csak ebben az esetben a böngésző egy beállításával tudja minden szolgáltató felé jelezni, hogy nem szeretné, ha követnék, hogy ő mit és merre böngészik az interneten.

A funkció 2011-ben jelent meg először a Mozilla böngészőjében, majd bevezették a többi (Internet Exploler, Chrome stb.) böngészőben is. A sztenderd meghatározásáért a World Wide Web Consortium (W3C) felel, és annak kijelölt munkacsoportja, akik azóta is azon dolgoznak, hogy minden technikai részletre kiterjedően rögzítsék, hogy hogyan kell támogatni a webes szolgáltatóknak a DNT funkciót. 2014 áprilisában jelent meg tőlük az a definíció, mely kimondja, hogy a Do Not Track jelzés azt jelenti, hogy a user nem akarja, hogy adatot gyűjtsenek róla különböző weboldalakon. Ezek csak a third-party cookie-k által gyűjtött adatokra vonatkoznak, pl. a webshopok, híroldalak ettől függetlenül ajánlhatnak fel a DNT-s usereknek másik terméket/cikket a korábban megtekintett oldalak alapján, mert ezek a felek first-party cookie-t használnak.

Mivel ezek a meghatározások és az elfogadtatás lassabban halad, mint az internetes technológiák fejlődése, ezért vitatott téma, hogy érdemes-e egyáltalán támogatni a funkciót, vagy hagyják-e figyelmen kívül a szolgáltatók. A nagy amerikai szereplők közül sem támogatja mindenki, például a Yahoo úgy döntött idén májusban, hogy visszalép a támogatástól, abból az okból is, hogy az Internet Explorer új verziójú böngészőiben már eleve bekapcsolt volt a DNT funkció, így nem is a user döntése volt, hogy ne kövessék.

Magyarországon az Adverticum 2011 augusztusában az elsők között kezdte el támogatni a DNT funkciót, amely az AdServer esetében azt jelenti, hogy nem küld cookie-t a DNT-headert alkalmazó böngészők felé. Vagyis ha a DNT funkció bekapcsolt állapotban van, a gyakorlatban ez azzal jár, hogy az Adverticum AdServer nem tárolhat cookie-t a DNT-t alkalmazó user böngészőjében, így például a gyakoriság funkciója sem működik náluk, mert az AdServer nem rögzítheti, hogy ő már látott egy bannert vagy sem, de emellett más beállítások, célzások (pl. retargeting) sem működnek megfelelően a böngészőjükben, amelyeknek az egyik következménye, hogy mindenféle hirdetést fognak látni, nem csak a számukra releváns és az érdeklődési körüknek megfelelő hirdetések jelennek majd meg.

Ami az internetezők és a kampány érdekében is állhat, ha a nem követhető usereket kizárják pl. a gyakoriság alapon futó bannerek megjelenése elől. Ezt az Adverticum rendszerében a DNT kizárás funkcióval lehet megoldani, amely addig nyújt áthidaló megoldást, amíg a gyakoriság szabályozására nem készül el ajánlás ezekre az esetekre. És ehhez kapcsolódik egy változás, amely miatt érdemes újra foglalkozni a DNT témájával.

A változás előszele

A nyár folyamán és november végén megjelent két továbbgondolt verziója/tervezete a Do Not Track sztenderdnek, ami jó úton halad a gyakoriság kezelésének kapcsán.

A novemberi tervezet itt olvasható.

A W3C munkacsoportja várja a véleményeket, észrevételeket ezzel a tervezettel kapcsolatban, amelyek elbírálása, figyelembevétele után a jövőben ajánlás lehet ez a leírás minden szereplő számára. De addig is tekintsük át, hogy mit fog valószínűleg magában foglalni ez az ajánlás, ami az adszerverek gyakoriság szabályozását érintheti.

Az adszervek third party rendszereknek minősülnek az interneten, hiszen a weboldal és a user mellett ők harmadik félként csatlakoznak be az online hirdetések megjelenítése révén.

A korábbi sztenderd kimondja, hogy a harmadik fél, ha a DNT bekapcsolt állapotáról kap jelzést egy user tevékenységével kapcsolatban:

- akkor neki nem szabad gyűjteni, megosztani vagy felhasználni bármilyen adatot, ami ahhoz az interakcióhoz kapcsolódik;
- és nem szabad felhasználnia bármilyen adatot, ami a user korábbi böngészésére vonatkozik.

Ami az újabb verziójú tervezet része lett, hogy a harmadik fél a következő esetekben gyűjthet és felhasználhat adatokat egy user tevékenységével kapcsolatban akkor, ha a DNT funkció bekapcsolt állapotban van:

- ha a user az általuk leírt módon kivételes engedélyt adott erre;
- ha az adatgyűjtés célja az engedélyezett esetek alá tartozik;
- vagy ha az adat véglegesen olyan formába került az általuk leírt módon, amelyből nem lehet azonosítani a a felhasználó böngészőjét.

Az engedélyezett esetek között találjuk a gyakoriság szabályozását, amelyre a következő leírás érvényesülhet majd:

A Do Not Track be- vagy kikapcsolt állapotától függetlenül adat gyűjthető, tárolható és felhasználható a hirdetések megjelenési számának korlátozása érdekében mindaddig, amíg a tárolt adatok nem fedik fel a user böngészési előzményeit. A harmadik fél nem alakíthat ki profilokat vagy online viselkedési mintákat a gyakorisági előzmények alapján, sem másmilyen módon nem lehet hatással a felhasználó netezési élményére.

Emellett az engedélyezett esetekre tervezik még minősítők bevezetését is, amelyekkel a szolgáltató jelezheti a böngésző felé, hogy milyen célból gyűjtene adatot. A gyakoriság szabályozás célját például a “c” betű jelezné egy megadott technikai módon. A gyakoriságon kívül még a pénzügyi logolás és biztonsági okok szerepelnek az engedélyezett esetek között, melyekről bővebben itt lehet olvasni.

Biztatóak ezek a jelek a W3C munkacsoportja felől, de a hivatalos ajánlás bevezetéséig valószínűleg meg kell várnunk a jövő évet, a fejleményekről pedig továbbra is be fogunk számolni.