Hogy is van ez?
A legutóbbi bejegyzésünkben a mobilweben is egyre népszerűbbé váló rich media hirdetésekről számoltunk be, melyek már nem csak külföldön, de hazánkban is fellelhetőek, igaz még gyerek cipőben járnak. Az ilyen innovatív megjelenések elterjedésével szükségessé vált, hogy az IAB iparági szervezet foglalkozzon a sztenderdizálás kérdésével, és ajánlási javaslatot tegyen közzé a témával kapcsolatban.
Így van ez a rich media hirdetésekkel a mobilalkalmazásokban is, csak hogy ezen a területen nem a bannereket egységesítik, hanem maguknak az app-oknak biztosítanak egy közös alapot, amellyel mind képesek lesznek kezelni a rich media kreatívok megjelenését.
A mobil vízió elterjedésével márkák és egész iparágak is átformálódtak, hogy az ügyfeleikkel közelebbi kapcsolatba kerüljenek, erősebb ”engagement-et” (elköteleződést, bevonódást) ébresszenek fel bennük. Akik igazán magasra értékelték a mobil erejét, külön mobil stratégiát építettek ki, amelyben az alkalmazások fontos szerepet töltenek be. A hirdetők a mobilra optimalizált kreatívokkal megjelenhetnek az alkalmazásokban, vagy akár a brand erősítése céljából saját applikációt készíthetnek, hiszen így útközben is elérik a felhasználókat és napi szinten kapcsolatba kerülhetnek a fogyasztóikkal. Mi ez, ha nem a szorosabb engagement?
Mary Meeker amerikai webes és technológiai szakértő éves jelentéséből kiderül, hogy az okos telefont használók száma 42 százalékkal 1,1 milliárdra emelkedett világ szinten 2012-ben, és az alkalmazáspiac 2012-es teljesítményét 9 milliárd dollárra taksálja tavalyi 1,5 és a négy évvel ezelőtti 0,7 milliárd után.
Ez a bevételszint jelentős emelkedést mutat, vagyis az alkalmazások sikere épülőben van, de a felhasználó életének kiegészítése mellett a benne rejlő hirdetési lehetőségeket is ki kell használni, hiszen az alkalmazásban általában több időt tölt a felhasználó. A weben és mobilon is a rich media bannerek kimagasló eredményeket érnek el, ezért az alkalmazásokban is ezeket a hirdetéseket fogják preferálni a hirdetők.
A hirdetők részéről pedig biztosítani kell a mobil felé való nyitást, így ezeken az eszközökön is működnie kell az olyan kreatív megjelenéseknek, amelyekkel a hirdető megfelelően képviselheti márkáját, nem érzi úgy, hogy minőségi visszalépés ez a többi megjelenéshez képest. Ehhez az szükséges, hogy a rich media megjelenés mobilon is ugyanúgy alkalmazható legyen, mint a PC-ken.
A felhasználók száma alapján mindenképpen nyitni kell a mobil médiafelületek és az alkalmazások felé, de nem mindegy, hogy hogyan ítélik meg azokat. Fontos, hogy a hirdetők vagy az őket képviselő ügynökségek ne tartsák akadálynak az eszközplatformok, alkalmazások vagy technológiák közti különbségeket, csak a kampányhoz szükséges inventory felvásárlása felől és a kreatív koncepció megalkotásáról döntsenek.
Ezek a fő okok, amelyek miatt az IAB külön projektben foglalkozik a mobilalkalmazások rich media hirdetésekre való felkészítésével és egységesítésével. Ezt a területet fogja össze az MRAID (Mobile Rich Media Ad Interface Definitions) projekt, azaz a mobil rich media hirdetési felület fogalmai. Az ajánlásban a fogalmak mellett technikai irányelvek és leírások is szerepelnek, amelyek alkalmazásával a különböző app-okban való hirdetés gyorsabb és egyszerűbb folyamat az ügynökségek számára.
Az IAB projekt célja, hogy egy közös API-t (alkalmazásprogramozási felület) alakítanak ki rich media hirdetések mobilapp-okban való futtatására. Ezt úgy kell elképzelni, hogy meghatározták és összefoglalták azokat az utasításokat HTLM5 és JavaScript alapokon, amelyek segítségével a rich media hirdetések fejlesztői meg tudják mondani, hogy a hirdetés hogyan viselkedjen (nyíljon ki, méreteződjön át, a készülék valamely funkciójával lépjen kapcsolatba stb.) azokban az alkalmazásokban, amelyekben futnia kell.
Manapság a különböző app-ok eltérő követelményeket támasztanak az API-kkal szemben, amelyeket a fejlesztők használnak az app-al való kommunikációban, vagyis ugyanannak a kreatívnak a kódja kerül átírásra, ha különböző alkalmazásokban futtatják. Az IAB egy közös API fejlesztésével és a támogatók oldalán való bevezetésével támogatja az MRAID alapvető célját.
Ez a cél egyenlő azzal, hogy a fejlesztő munkáját megkönnyítsék, ne kapjon járulékos munkát, azért mert ugyanazon a hirdetésen módosítania kell az alkalmazkodás jegyében. Az egységesítés elvében, ha egy alkalmazás MRAID kompetens, akkor a közös API alapján fejlesztett hirdetés helyesen fog megjelenni és viselkedni az alkalmazásokon belül.
Ez a kezdeményezés viszont egyáltalán nem azt jelenti, hogy lekorlátozná az alkalmazások készítésének módját és lehetőségeit, mert a saját SDK-jukon (Software Developer’s Kit – szoftverfejlesztői eszköztár) belül bármit megvalósíthatnak, az MRAID API csupán egy közös alapot nyújt nekik, amely biztosítja, hogy a rich media hirdetések megjelenítésére hasonlóan reagáljanak, ezzel biztosítva a költséghatékony együttműködést ügynökség és app szolgáltató között.
2011-ben jelent meg az első MRAID összefoglaló, 2012. szeptember 27-én követte a 2.0-ás változat, amelyek elérhetők az IAB weboldalán. A dokumentumban szerepelnek azok a követelmények, amelyek a rich media hirdetés megjelenítésében résztvevő szereplők és programok számára érvényesek, köztük az adszerverek számára is.
