Az online hirdetések adta célzási megoldások lehetővé teszik a hirdetőknek, hogy hatékonyan elérjék a célcsoportjukat, és csökkentsék a meddőszórásukat. De vajon hányan használják ki az ebben rejlő lehetőségeket, és az optimalizáció hogyan hat a költésekre? Egyáltalán mindenki tudja használni ezeket a megoldásokat?

Az AudienceScience kutatása ezt a kérdéskört járja körbe, a közönség célzást helyezve a középpontba. Nézzük a legfontosabb megállapításokat!

Közönség célzás! De hogyan?

Az AudienceScience elég tág keretek között kezelte a közönség célzást fogalmát a kutatásában, így a viselkedés alapú célzás, a kontextus alapú targetálás vagy a retargeting mellett például az idő alapú célzást is egy kalap alá vették. (A teljes lista és az egyes megoldásokhoz tartozó rövid leírások megtalálhatóak tanulmány elején.)

Azzal kapcsolatban, hogy ezek közül melyik a legkedveltebb, már megoszlanak a vélemények, a tartalomszolgáltatók, az ügynökségek és a hirdetők is másra esküsznek, ahogy az alábbi diagramból is látszik.

A megkérdezettek a közönség célzásban rejlő lehetőségeket nem csak a hagyományos megjelenéseknél, hanem mobilon és videóknál is alkalmazták, ráadásul elég nagy arányban. Például az hirdetők közel 80 százaléka használt valamilyen közönség célzást mobilon, az ügynökségek kétharmada pedig in-stream videóknál épített erre az eszközre.

Online költés, mennyit és miért

A megkérdezett hirdetők és ügynökségek nagyobbik része úgy nyilatkozott, hogy 2011-ben növelik az online költésüket, sőt a hirdetők átlagosan 209%-os növekedést jósoltak, összehasonlítva a 2010 májusi adatokkal, míg az ügynökségek 225%-os növekedésről nyilatkoztak a display hirdetések tekintetében. Ami igazán érdekessé teszi ezt a kérdést, az a targetálás használatához való viszony, ugyanis akik nem alkalmaznak célzást, azoknál a budget növelési hajlandóság sem olyan magas.

Amikor a növekedés okait firtatták, és előkerült a közönség célzás, akkor a megkérdezettek fele (ügynökségek 48,2%, hirdetők 52,8%) mondta azt, hogy ez szerepet játszott a növekedésben. A két leggyakoribb érv ez volt: "hatékonyabb, ezért jobban meg tudjuk indokolni a használatát", "a jobb mérési lehetőségek meggyőzték a budget tervezőket"

Azok közül, akik azt mondták, hogy csökkentik az audience targetingre fordított összegeket, 24% (hirdető), illetve 13% (ügynökség) jelölte meg okként, hogy a korábbi kampányok annyira hatékonyak voltak, hogy kisebb összegből is képesek elérni a célcsoportjukat. Ugyanakkor a nem használók egy negyede nyilatkozott úgy, hogy azt sem tudják, hogyan fogjanak bele a közönség célzásba.

Konklúzió

Ahogy a tanulmányból is láthatjuk, a közönség célzás elterjedőben van, a megkérdezettek közül egyre többen kezdték el használni, ugyanakkor a tanulmány is kiemeli, hogy még edukációra van szükség a szélesebb körű elterjedéshez, melyet segítenek az igen meggyőző érvek. A rendelkezésre álló megoldások köre meglehetősen széles, mindenki megtalálhatja a magának leginkább megfelelő célzási módot, miközben a közönség célzás új pénzeket hoz a piacra, a hatékonyabb reklámozás miatt többek számára lehet vonzó alternatívát.

Kérdés, hogy ezek a megoldások mikor terjednek el széles körben itthon. Természetesen  az idő alapú célzást és hasonló egyszerűbb targetálásokat rendszeresen használják már Magyarországon is, a komolyabb, nagyobb tervezést igénylő célzásokból van kevesebb, de tapasztalataink szerint ezekkel is egyre többet próbálkoznak.