Tájékoztatás. Jelenleg ebben látják az online piac szereplői a megoldást a viselkedés alapú célzási módszerekkel kapcsolatos felhasználói aggodalmak leküzdésére. De mi van akkor, ha ezzel pont ellenkező hatást érnek el, és még jobban megrémisztik a usereket?
A behavioral targeting lényege röviden, hogy különböző információkat (milyen oldalt nézett korábban, mire kattintott, stb.) gyűjtenek a felhasználók internetes aktivitásáról, majd ezek alapján az érdeklődésüknek (várhatóan) még inkább megfelelő reklámokat mutatnak nekik a jövőben. Ugyanakkor fontos, hogy a rendszer nem alkalmas arra, hogy a begyűjtött adatok alapján azonosítható legyen a user, visszavezethetőek legyenek az információk egy konkrét személyre.
Tehát a relevánsabb, a felhasználók számára hasznosabb hirdetések "ára" az ilyen típusú információgyűjtés. Kérdés, hogy elfogadható-e számukra ez a metódus, vagy a magánszférájuk védelme ezt nem viseli el. (Miközben mindent kiteregetnek magukról a közösségi oldalakon:) Az ezzel kapcsolatos kutatások eddig ellentmondásosak voltak, volt olyan felmérés melynél a válaszadók nagy része elfogadta, hogy így kaphat relevánsabb reklámokat, míg ezzel szöges ellentétben álló eredmények is születtek.
A PreferenceCentral egy kicsit más közelítést alkalmazott a kutatásában, ők megkérdezték, hogy mennyit fizetnének az online tartalomért a felhasználók. Az érdekesség az, hogy a mintát különválasztották, az egyik felüknek tartottak tájékoztatást a viselkedés alapú célzás metodikájáról, míg a másiknak nem.
Az eredményből az látszik, hogy nemhogy javult volna a viselkedés alapon célzott hirdetések megítélése, hanem az oktatás hatására inkább a targetálás nélküli reklámokat, és a limitált tartalmat preferálják a felhasználók. (Azoknak az aránya, akik fizetnének a tartalomért, nem változott.)
Arra a kérdésre, hogy mennyiben változtatta meg a tájékoztatás a behavioral targetinggel kapcsolatos attitűdjüket, a felhasználók 45 százaléka mondta azt, hogy nem volt rá hatással, ugyanakkor 29 százalék érzi magát kevésbé nyugodtnak, mióta tudja, hogy hogyan gyűjtenek adatokat róla, és ennek pusztán a fele, 14 százalék nyilatkozott úgy, hogy jobban érzi magát ezen információk birtokában.
Mielőtt sor került volna az oktatásra, megkérdezték a felhasználóktól azt is, hogy szeretnének-e érdeklődés alapú hirdetéseket látni a website-okon, ekkor még "csak" 20 százalék volt az elutasítók aránya, és 44 százalék válaszolt igennel erre a kérdésre...
Törekvések
A különböző szakmai szervezetek jelenleg a tájékoztatásban látják a megoldást, többen is bejelentették már saját "logo"-jukat, melyet a banner egyik sarkában helyeznek el. Ebből tudhatja a felhasználó, hogy viselkedés alapon targetált reklámot lát, illetve erre kattintva egy oldalra jut, ahol részletes tájékoztatást kap, és meg is tilthatja, hogy így gyűjtsenek róla adatokat.
Ezzel kapcsolatban a problémát egyrészt az alábbi kutatás jelenti, emellett az sem üdvözítő, hogy a piaci szereplők nem tudtak egy "logo" mögött felsorakozni, illetve nincs is meg igazán a támogatottsága szakmán belül sem ennek a megoldásnak.
Kérdés, hogy ennek ellenére kitartanak emellett, vagy másik lehetőséget keresnek, hogy csillapítsák a felhasználói aggodalmakat.
