Az Eyeblaster nem rég publikálta globális kutatásának eredményét, melyben 11 ország és 4 régió display hirdetéseit vizsgálta, kihegyezve a méret és a hatékonyság összefüggéseire. A kapott eredmények több helyen is meglepőek, ezért most nem csak közöljük az ott kapott értékeket, hanem össze is vetjük őket a nálunk tapasztaltakkal.
A kutatásban szereplő országokban, az összes banner megjelenés 70 százaléka a 728X90-es és a 300x250-es méretű hirdetésekhez köthető, ami nagyfokú egységességre utal a piac szereplői között.
Ezzel szemben hazánkban ez az arány mindössze 22 százalék. Ez a különbség egyértelműen a tömzsibb hirdetés használatára vezethető vissza, ugyanis a vizsgált régiókban mindenhol 40 százalék körüli a részesedése, míg nálunk mindössze 2,6. Ha a két magyar favoritot nézzük (120X240 és 728X90) akkor is szembetűnő, hogy messze nem olyan nagy a jelentőségük, mint a kutatásban szereplő országokban a korábban említett két méretnek. Itthon mindössze a hirdetések fele kerül ki közülük, és a következő kategóriát már az egyéb halmazba tartozó hirdetések alkotják. Érdekesség, hogy a kutatásban ilyen szempontból hozzánk közel álló Latin-Amerikában nem a maradék méretek osztoznak kisebb, nagyobb mértékben az adview-uk felén, hanem jelen van egy harmadik kedvelt méret is, a 234X60, és három méret látja el a piac 80 százalékát.
A kutatásban résztevő piacok szereplőinek konszenzusát mutatja, hogy mindenhol 10 százalék körül alakul az egyéb kategória aránya, a maradék 90 százalékon 9 féle méret osztozik.( Ez alól kivételt képeznek az APEC országok, ott 33% az egyéb.)
Hazánkban viszont a bannerek több, mint egy ötöde (22%) valamilyen egyedi méretben készül, ami gondot jelent a hirdetőknek és a tartalomszolgáltatóknak is. Megoldás lenne sztenderdizált banner méretek alkalmazása, mely lehetőséget biztosítana arra, hogy a hirdetőknek, ügynökségeknek ne kelljen olyan sok féle mutációt készíteniük(,bár ez utóbbiaknak nem feltétlenül érdeke), míg a hirdetők biztosan ki tudnák helyezni a reklámokat.
Magyarországon elsősorban az IAB Hungary-nak vannak olyan törekvései, hogy egységes méretek felé irányítsa a piacot. A kérdés az, hogy ez konkrétan hány és mely méretek kőbe vésését jelentené, hiszen az IAB nemzetközi ajánlása (Universal Ad Package Specs) 4 méretet tartalmaz, de külön választani két téglalap alakú méretet nem feltétlenül tűnik logikusnak, de egy ennyire változatos piacon a 3 vagy 4 féle alternatíva kevés lehet. És akkor még olyan sajátosságokról például még nem is beszéltünk, hogy az illetékesek a nemzetközi 300X250 vagy a hazai 330X247 mellett teszik le a voksukat.
A kutatás a méretek mellett, még vizsgálta a bannerek és a nagyságuk közötti összefüggést is. Sajnos itt nem lehet egyértelmű összehasonlítást végezni, mivel az Eyeblaster külön választotta a hagyományos és rich media-t tartalmazó hirdetéseket, illetve a hatékonyságnál figyelembe vette az interakcióval töltött időt(dwell), és ilyen adatok „nyomtatásra” készen nem állnak rendelkezésre. Így csak egy részre térnék ki, mely a nagyság és az átkattintási arány viszonyát vizsgálja.
Manapság a minél nagyobb, annál jobb elvet vallják a hirdetők, mely tézis az Eyebluster kutatásában be is igazolódott. De csak a hagyományos hirdetések esetén! Az ábrán jól látszik, hogy ahogy csökken a méret, úgy csökken az átkattintási arány is. Statisztikusok kiszámolták, hogy a méret 50,000 pixellel való megnövelése átlagosan 0,044 százalékponttal növelte a CTR-t, ami 0,1% százalékos átkattintási arányok mellett kifejezetten impresszívnek mondható.
Ugyanez az ábra a hazai körülmények között azért nem mutat ilyen egyértelmű képet, de mivel a hatás mögött nagy a pszichológiai tényező ezért nem szabad elmenni mellette.
Fontos volt kiemelni, hogy a méretbeli hatás a hagyományos bannerekre igaz, rich media esetén már nincsen ilyen összefüggés a hirdetés nagysága és a hatékonyság között, a kreatív hatása nagyobb.
Összegzésképpen elmondható, hogyha a magyar piac is követi a külföldi trendeket, akkor a jövőben már sokkal kevesebb féle méretű hirdetéssel találkozhatunk, de ezek mérete átlagosan nagyobb lesz, mint amit most megszokhattunk. Kérdés, hogy ez mikor következhet be, és vajon mely piaci szereplők fogják először alkalmazni ezeket a szabvány méreteket.
