A célcsoport képzés egyik hagyományos formája a demográfiai adatok alapján való szegmentálás. Ezek leggyakoribb elemei a kor, nem, lakóhely, jövedelem, végzettség, foglalkozás. Ezen adatok nagy része egyszerűen beszerezhető, lekérdezhető, a statisztikai hivatal nyilvános adatai alapján pedig könnyen súlyozhatóak is az eredmények. A legnagyobb probléma ezekkel, hogy ezen adatok alapján nehezen határozhatóak meg a fogyasztói szokások, érdeklődési kör, így célszerű más ismérvekkel együtt alkalmazni őket. 

Online környezetben elméletileg csak egy IP-címet, esetleg a korábban látogatott honlapok cookie-ait láthatjuk( illetve más technikai információkat), így az ilyen típusú meghatározás nem tűnik egyszerű feladatnak, bár nem feltétlenül lehetetlen. 

IP-cím alapján elméletileg lehetne célozni, ha azokat valamilyen rendszer alapján osztanák ki. Az Egyesült Államokban ez sikerült, Magyarországon nem, így az ország egyik felét Budapestnek látják a rendszerek, míg néhány szolgáltató román IP-címet ad.

Mivel a felhasználókról egyenként nem lehet azonnal információt kinyerni, ezért valamilyen adatbázist kell alkalmazni. Ezeknél vagy tudjuk pontosan, hogy ki látogat az adott oldalra, vagy egy kvantitatív kutatás eredményeit használjuk fel.

Azokon az oldalakon ahol a felhasználók megadják az adataikat, és csak belépés után tudják effektíven használni a honlapot( pl.: levelező, közösségi oldal, társkereső), ott sokkal egyszerűbb a helyzet. Általában a nem, kor, lakhely( irányítószám) hármast mindenhol megkérdezik, és ezen túl még a legmagasabb iskolai végzettség, foglalkozás, hobbi tartozik a gyakran feltett kérdések közé. A jövedelmükről nem beszélnek szívesen az emberek, egy online regisztráció során pedig pláne nem, így ezzel az információval általában nem rendelkeznek az ilyen adatbázisok.

Adserver segítségével az így beszerzett, és az oldalak által ilyen célra közzétett, adatokat fel lehet használni célzásra. Az egyes felhasználókról nem kap információt a hirdető, viszont nagyon jól lehet így a demográfiai ismérvekre, esetleg érdeklődésre targetálni. Csak meg kell adni, hogy például azoknak a 23-32 éves nagyvárosi férfiaknak jelenjen meg a hirdetés, akik érdeklődnek az ezotéria iránt.

Az adatok megbízhatósága is nagy kérdés ezeknél az adatbázisoknál. Ahol nem érdeke a felhasználóknak, hogy valós adatot adjanak meg, ott a reális arányoknál sokkal többen adnak meg szélsőséges értékeket, melyeket aztán célszerű kiszűrni.

Azokon az oldalakon, ahol nincsen beléptetés, és így a pontos azonosítás sem lehetséges, fel lehet használni a látogatók demográfiai ismérveit vizsgáló kutatásokat. A honlapok ezt általában nem végzik el maguknak, hanem a kutatócégek rájuk vonatkozó részeit vásárolják meg. Ez az adatbázis elérhető adserver ügynökségi felületén keresztül is, így ezt felhasználva könnyen ki lehet listázni azokat az oldalakat, melyeket például a 35-45 éves, BC státuszú nők olvasnak. Tehát ebben az esetben nem klasszikus targetálásról van szó, hiszen a célzás eszköze a megjelenítés helye. 

Ezeket a kutatásokat jellemzően nem az oldalakon elhelyezett szavazóbox-okkal végzik, hanem a kutatók egy több ezres minta viselkedését figyelik meg. Ilyen kutatás többek között az NRC Piackutató VMR névre keresztelt felmérése vagy az adatbázisát most építő Adprofile.