Az online hirdetések egyik legnagyobb előnye a többi médiummal szemben, hogy a reklámozó pontosan láthatja, hogy hányan találkoztak a bannerével, a kattintásokról, az egyedi látogatókról, a kampány hatására vásárlókról (post-view, post-click) pontos számot kaphat és ennek köszönhetően értékelheti a hatékonyságot.

Annak ellenére, hogy az online hirdetésmérés elsősorban a felhasználók viselkedését helyezi előtérbe: látta, kattintott, vásárolt, stb., a demográfiai elérés sem kell, hogy ismeretlen maradjon, mivel a kampányjelentésekben is megjelenhetnek ezek az információk.

Vértes János a Media Hungary-n a viselkedés alapú targetálásról, a hagyományos célzáshoz képest a hasonlóságokról és különbségekről, a cookie-ra épülő technológia korlátairól tartott előadást. A prezentációban bemutatta az Adverticum új technológiai megoldását a MORE-t is, mely további lehetőségeket ad a hirdetők és ügynökségek kezébe, és pontosabb hirdetéskiszolgálást tesz lehetővé.

Már a MORE technológiát használja a Hir24 (Sanoma), az Autonavigátor (Használtautó), Blikk.hu (Ringier) és a Lapcom Network is. 

Az online reklámok egyik legnagyobb előnye, hogy pontosan mérhető a hatékonyságuk, a hirdetők pontos visszajelzést kaphatnak arról, hogyan teljesít a kampányuk. Ugyanakkor ennek az erősségnek megvan az árnyoldala is, hiszen számos mutatószám alapján meghatározható a kampány hatékonysága, és ezek adott esetben nagy eltérést mutathatnak. Kérdés, hogy ebben a helyzetben mit preferálnak a piaci szereplők, amellett hogy a szokásos választ ismételgetik: "az attól függ...".

Gyakran felmerülő kérdés, hogy az adserverből indított kampányok esetén miért van eltérés a hirdetéskiszolgáló által adott statisztika és a webanalitikai szoftver mérése között. A válasz röviden: a látszat ellenére nem ugyanazt méri a két rendszer.

Lássuk ezt egy ábrán:

Az alacsony átkattintási arány azt jelenti, hogy nincsen hatása a display hirdetéseknek a viselkedésre? A banner, layer, pop-up hirdetések az offline reklámokhoz hasonlóan a többszöri megjelenéssel, hosszú távon próbálják az üzenetet bevésni a fogyasztó tudatába?

Ezekre a kérdésekre keresi a választ a comScore Whither the Click kutatása, mely az USA után most Európát veszi górcső alá.

Az amerikai Eyebluster nemrég jelentetett meg egy kutatást  a search és display hirdetések kapcsolatáról, arról hogy ezek milyen arányban vezetnek konverzióhoz. A legfontosabb eredmény az lett, hogy a konverziók 72% közvetlenül a display hirdetés miatt keletkezett, míg a maradék 28% keresőn keresztül.

Legalábbis az Adweek a héten megjelent cikke ezt állítja. A kérdés, hogy miben tud többet nyújtani egy ilyen rendszer, és mennyiben tudja fellendíteni a többek által már leszálló ágba sorolt online display hirdetési formát.

Ez az a kérdés, mely számos internet felhasználót foglalkoztat, és ami különösen fontossá kezd válni a viselkedés alapú targetálás elterjedésével. A hiányos tudás és az adatgyűjtéstől való félelem gyanakvóvá teszi az embereket az online hirdetésekkel szemben, melyre ráerősítenek a különböző kormányzó szervek, amelyek mesterségesen próbálják kordában tartani a hirdetőket. Ezen folyamatok ellensúlyozása miatt hozta létre a Future of Privacy Forum a Power i tájékoztatást.

A megoldás lényege, hogy a demográfiai és viselkedés alapon célzott hirdetések sarkában megjelenik a Power i ikon, illetve valamilyen szöveg ("Interest based ad"/"Why did I get this ad?"/"Ad choice") melyre kattintva a felhasználó egy minisite-ra érkezik, ahol bővebben olvashat arról, hogy pontosan milyen adatokat és hogyan gyűjtenek róla, és adott esetben ezek ellen hogyan lehet védekezni.

Elkészültek a 2009-es év hirdetés kiszolgálási adatai, melyekben több érdekességet is felfedezhetünk. 

Összességében az Adverticum szerverei több bannert szolgáltak ki, mint az előző évben, a 2008-as 172 milliárd után tavaly 189 milliárd adview keletkezett, mely 10 százalékos növekedést jelent.

Az adatokat vizsgálva láthatjuk, hogy számos trendforduló ugyanakkor volt, mint 2008-ban, az egyedüli jelentős különbség, hogy a karácsonyi időszakban novemberben volt a csúcs, míg előtte az év utolsó negyedében pont ilyenkor volt egy kisebb visszaesés. 

Említésre méltó eredmény még, hogy mindkét évben januárban volt a legtöbb ADV, míg a karácsonyi dömping csúcspontjának tartott december nem produkált kiemelkedő értékeket. 

Az egyes bannerméreteket vizsgálva több érdekességet is felfedezhetünk. Még mindig 120x240-es hirdetésből láthat a legtöbbet a hazai internetező, emellett a 728x90-es, 250x250-es méretek voltak még népszerűek.

Egy fekete bárány is található a listában, a korábban nem túl kiemelkedő 175x240-es bannerekből kiugróan sokat szolgáltak ki az Adverticum szerverei. Míg 2008-ban összesen 3 és fél milliárd adview-t produkáltak az ilyen méretű hirdetések, addig tavaly közel 17 milliárd 175x240-es ADV volt. Ezt a változást valószínűleg egy nagy látogatottságú site okozta, hiszen nehezen elképzelhető, hogy többen is emellett az IAB által nem támogatott formátum mellett tették volna le a voksukat.

A 2009-es év részletes adatai hamarosan elérhetőek lesznek az Adstat.hu oldalon.   

Bár a Facebook-ot többször is megvádolták, hogy nem megfelelően kezeli a személyes adatokat vagy az ezzel kapcsolatos információkat nem rágja eléggé a felhasználók szájába, most mégis egy olyan hír jelent meg, mely pozitívabb(?) fényben tünteti fel a közösségi oldalt.

Az Eyewonder nevű online ügynökség még tavaly novemberben csinált egy bannert a Harcosok Klubja Blu-Ray megjelenéséhez, melyben a filmből készült videóklipben jelentek meg Facebook-os ismerőseink, köszönhetően a Facebook Connect API-jának. (Automatikusan nem jelentek meg a fényképek, manuálisan engedélyezni kellett a profilhoz való kapcsolódást.) 

A kreatív futott is egy rövid ideig, ám a Facebook leállíttatta, arra hivatkozva, hogy hirdetések nem jeleníthetnek meg olyan felhasználói adatokat, mint például a név vagy a profil kép. A közösségi oldal szóvivője azt nyilatkozta, hogy egy különálló honlapon megjeleníthetőek ugyanezek az információk, ám ilyen formában ez nem lehetséges.  

Erről írnak is a hirdetési irányelvekben: Unless authorized by us, your ads may not display user data -- such as users' names or profile photos -- whether that data was obtained from Facebook or otherwise.

Ez az egész történet olyan szempontból különösen érdekes, mert az EyeWonder úgy nyilatkozott erről a megoldásról, mintha először ők alkalmazták volna, ezzel szemben a blogon is tárgyalt olasz Vodafone banner is hasonló metódusra épül. Ez esetben azonban nem lehetett hallani a Facebook ellenállásáról.

Kérdéses, hogy ezentúl már nem láthatjuk viszont a barátainkat a bannerekben, vagy a későbbiekben valamilyen formában ismét találkozhatunk ismerőseink fotóival egy villogó hirdetésben?   

...Amerikában. Ezzzel a felvezetéssel indult a 2009-es Interactive Local Media konferencia Los Angeles-ben.

Az eseményt szervező BIA/Kelsey által kiadott előrejelzés szerint a mostani 897 millió dolláros költés 2013-ra 1,9 milliárdra fog nőni. Amerikában a display hirdetések 10,2 százalékánál alkalmaznak geotargetet, de ez az arány a másfélszeresése nőhet, köszönhetően elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak, akik jelenleg az összes földrajzi célzás 5 százalékát produkálják, de a 4 év múlva már előreláthatóan közel egyharmadát fogják.  

A mai napon tartott IAB ülésen eredményesnek minősítették a magyar IAB eddigi munkáját, és megválasztották az új elnökség tagjait a következő 3 évre.

Az elnökségben az előző időszakhoz hasonlóan a média oldalt 4, az ügynökségeket 3 szereplő képviseli, emellett az elnök, egy kutatócég és egy adserver szolgáltató adja a 10 fős vezetőség tagjait.

Az elnökség:

Elnök: Novák Péter - Kirowski

Média oldal:

Kürti István - Sanoma

Peresztegi Zoltán - Google

Szabó Ákos - Adaptive Media

Ziegler Gábor - CEMP

Ügynökségi oldal:

Fekete Márton - MindShare

Kozári István - Fastbridge

Szabó Erik - Carnation

Egyéb:

Gulyás János - Ipsos

Somogyi Endre - Adverticum

Gratulálunk az elnökség tagjainak a kinevezésükhöz!