A Parlament elfogadta az új Egységes Hírközlési Törvényt, melynek az online piacot érintő egyik legfontosabb része az Európai Uniós cookie szabályozás implementálása volt. Ez a korábbi aggodalmak ellenére végül olyan jól sikerült, hogy a helyi szakma öröme mellett az IAB Europe is külön hírt adott róla, és gratulált a törvényhozóinknak.
A továbbiakban összefoglaljuk, hogy miért elégedettek ennyire a hazai és nemzetközi szakemberek az adatkezelési törvényünkkel.
Az online hirdetési technikák fejlődésével (de akár beszélhetnénk az online kutatásokról is) a böngésző cookie-iaiban tárolt információk szerepe egyre nagyobbá vált, a viselkedés alapú és más fejlett célzási metódusokon túl, jelenleg a mindennapi működés elengedhetetlen részét képezi. Ugyanakkor az ily módon gyűjtött adatok sokakban azt a félelemérzetet keltik (alaptalanul, hiszen az adatgyűjtés anonim és aggregáltan kerülnek feldolgozásra az információk), hogy bizonyos szolgáltatók (pl. a hirdetés-kiszolgálók, és rajtuk keresztül a hirdetők) személyes adatokhoz juthatnak, és ezeket fel is használhatják.
Erre reagálva az országos és szövetségi/uniós törvényhozók hol több, hol kevesebb sikerrel megpróbálták szabályozni a cookie-k használatát, sőt arról is szó volt, hogy teljesen be is tiltják őket. Az online piac természetesen ellenkezett, saját kezébe vette az ügyet, és önszabályozással házon belül akarta rendezni a helyzetet.
Itt a történet Amerikában és Európában külön vált. A legfontosabb kérdés az volt, hogy a felhasználóknak előzetes hozzájárulást kelljen adniuk az adatgyűjtéshez (opt-in) vagy pedig csak tájékoztatva legyenek arról, és igény esetén megtilthassák azt (opt-out).
Az USA-ban jelenleg is harcolnak egymással az érintettek, egyik oldalon az FTC (Szövetségi Kereskedelmi Bizottság), a másikon az online piaci szereplők. Előbbi opt-in párti, utóbbi érthető módon az opt-outot preferálja. Jelen pillanatban a piaci szereplők állnak nyerésre, és a felhasználók a banner sarkában megjelenő ikonról tájékozódhatnak, hogy az adott hirdetés, milyen adatokat gyűjt. Természetesen a részletes információközlés mellett opt-outra is lehetőség van, ráadásul az összes szolgáltatást egyszerre is letilthatja a user.
Ehhez képest az Európai Unió sokkal komolyabban kezeli ezt a helyzetet, már 2009-ben a sütik betiltásáról nyújtottak be törvényjavaslatot, és idén május 25-el minden tagállamnak implementálnia kellett e-privacyvel foglalkozó direktívát, mely alapján az opt-int tették volna kötelezővé mindenhol. Ezt végül a kiírt határidőig csak néhány ország tette meg, közülük Hollandiában jártak el a legkeményebben, ahol minden cookie-t külön engedélyeznie kell a felhasználónak, még a Google Analytics-ét is. (Egy kissé szarkasztikus, de jó példa erre itt.)
A magyarországi törvényhozás sem siette el a törvény implementálást, végül az utolsó maratoni napon fogadta el a Parlament az új Egységes Hírközlési Törvényt, mely ezt a területet is érintette.
A végleges szöveg így hangzik:
(4) Elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével elektronikus hírközlő végberendezésen csak a felhasználó, illetve előfizető világos és teljes körű tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet információt tárolni, vagy az ott tárolt információhoz hozzáférni.
A korábbi változatban még "előzetes hozzájárulás" szerepelt, melyet a lobbinak végül sikerült kivennie, így a jogi kiskapunak hála Magyarország nem csatlakozott az opt-in államok sorába.
Ez több szempontból is örvendetes, hiszen így a felhasználókat nem zavarják meg a folyton felugró ablakok, miközben a cookie alapú kiszolgálás is teljes funkcionalitással üzemel. (Itt ne csak arra gondoljunk, hogy a viselkedés alapú hirdetések kiszolgálása egyszerűbbé válik, például a frequency cap is ezt használja.)
Hogyan tovább
Ez a módosítás nem jelenti azt, hogy nem lesz szabályozva a cookie-k használata itthon, de legalább meg lesz a lehetősége a piaci szereplőknek, hogy az önszabályozás eszközével éljenek. Ugyanakkor, ahogy az IAB Europe is írta, az igazi nyertes az egész internetes piac, melyben nem okoz törést a sütik indokolatlan szabályozása.