Twitter-feed

Friss topikok

adserver

Az Adverticum szakmai blogja online hirdetésekről és minden másról, ami ezzel kapcsolatos.

Kövess minket!

blogtwitterlogouj.jpg

Facebook

Adverticum on Facebook

Címkék

adatszolgáltatás (1) adatvédelem (2) adex (1) admobile (7) adprofile (3) adserver (52) adstat (4) adszerver (1) adverticum (43) adverticum adserver (1) ad choices (1) ad exchange (1) ajánlás (1) alkalmazás (4) analitika (1) app (3) arc (1) automatizált (1) balatoni emese (1) banner (37) behavioural (1) Berlin (1) beszámoló (1) bevételek (1) big data (1) billboard (2) blog (1) blokkolás (1) böngésző (3) branding (1) cannes (1) célzás (2) célzott adatgyűjtés (1) cemp (2) clickz (1) cookie (3) ct (1) ctr (7) custom logger (1) DAA (1) demográfia (6) desktop (1) digitális (2) digitális mesterkurzus (1) display (14) dmp (1) DNT (2) do not track (3) dsp (1) EDAA (1) előadás (1) eMarketer (1) engagement (5) evomedia (1) e kereskedelem (1) fejtágítás (6) Firefox (1) firefox (1) first-party (1) flash (2) fogalom (3) frequency cap (3) gamification (1) geo (1) globális (1) google chrome (1) gyakoriság (1) hatékonyásg (1) hatékonyság (2) helyzetjelentés (1) hír (10) hirdetés (3) hirdetések (8) hirdető (1) hírek (1) html5 (2) húsvét (1) hvg (1) iab (14) IAB (13) ih2010 (2) image (3) in-app (1) in-banner (1) in-stream (1) infógrafika (1) integrált kommunikáció (2) Interact (1) internet (4) internet explorer (2) internet hungary (3) inventory (1) játék (1) jövő (1) kampány (1) karakterek (1) kitekintés (25) kontextus (3) kreatív (5) kreativitás (2) kreatív verseny (1) külföld (21) különbség (1) kutatás (1) landing page (1) layer (1) lista (1) lokáció (1) m.o.r.e. (1) MAKSZ (1) márkakedveltség (1) marketing (2) marketingeszközök (1) médiaértékesítés (1) mediamind (1) mérés (13) Microsoft (1) MIXX Awards (1) mobil (20) mobilhirdetés (9) mobilmarketing (2) mobil extra (1) more (1) Mozilla (2) MRAID (2) natív (1) native advertising (1) natív hirdetések (2) negyedéves jelentés (1) népszerűség (1) neuromarketing (1) ne kövess (1) nrc (1) oba (1) okoshirdetések (1) online marketing (4) online marketingeszköz (1) online média szakma (2) önszabályozás (1) opt-in (1) opt-out (1) ORMMA (1) plugin (1) post roll (2) pre roll (2) privacy (2) programmatic (5) reakciókövetés (1) real-time (1) reklám (4) reklámdíj (1) reklámköltés (2) reklámpiac (3) reklámtorta (1) remarketing (1) retargeting (2) rich media (13) Rising Stars (2) roadblock (4) roll (1) rtb (2) RTB (1) sanoma (1) search (1) sidekick (1) slider (1) smart data (1) splash screen (2) ssp (1) szegmentálás (1) szem (1) szinkron banner (1) sztenderdizálás (2) táblagép (1) tablet (1) targetálás (28) tervezés (14) tessa wegert (1) third-party cookie (1) tippek (4) top6 (1) toprankblog (1) trading desk (1) trend (3) twitter (1) ügynökségek (1) útmutató (1) VAST (1) vélemény (2) vicces válogatás (1) video (3) video hirdetés (9) video rising stars (1) viselkedés (1) viselkedés alapú targetálás (18) VPAID (1) W3C (2) webanalitika (1) webkamera (1) weboldal (1) Windows 10 (1) Címkefelhő

Tévhitek a programmaticról

2016.08.23. 12:59 | Czipperer Dia | Szólj hozzá!

Mivel a programozott hirdetések egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a piacon, ezért a piaci szereplők számára is elengedhetetlennek bizonyul, hogy megértsék a működését.

A reklámipar jelenleg egy átalakulás közepén áll, melynek a cél felöli végén a programmaticot találjuk. Az eMarketer adatai szerint az Egyesület Királyságban már akkora szeletet hasított ki magának a szegmens, hogy erre az évre 66,2%-os részesedést jósolnak neki a digitális display piacon belül.

Azonban a piaci szereplők alapvetően nincsenek tisztában a működésével. Az AppNexus egy friss jelentése szerint a hirdetési piac 44%-a nem érti vagy csak minimális ismerete van arról, hogyan is működik a programmatic. A hirdetők körében ez az arány 63%-os, az ügynökségek esetében 48%-os, a kiadóknál pedig 47%.

A programmaticot mindemellett pedig még mindig rengeteg mítosz övezi, amelyek csupán megvezetik és összezavarják a hirdetőket. Úgy tűnik például, hogy az emberek még mindig vonakodnak a programmatic videótól mobilplatformon.  Sokan azt hiszik, hogy itt még hiányzik a sztenderdizálás és a mérés, pedig a hirdetők a videó inventoryt automatikus, célzott és optimalizált módon vásárolhatják meg. Ráadásul ez a fajta megoldás még hatékonyabb mobilon, mint bármely más csatornán, hiszen a felhasználók idejük nagy részét már itt töltik, és akár geolokációs adatok szerint is lehet a hirdetéseket targetálni.

Sokan úgy vélik, hogy a programozott vásárlással alacsony minőségű inventoryhoz juthatunk. Bár az igaz, hogy egyes prémium hirdetők nem hajlandók minden formátumot és zónahelyet egy nyílt piactéren megosztani, és több esetben az alacsonyabb minőségű helyeket és formátumokat értékesítik ily módon, amelyeket nehezebben tudnak eladni. Persze ez így nem igaz, hiszen vannak prémium piacterek, és bárki megtalálhatja a számára megfelelőt a kereslet és kínálat oldalon egyaránt.

Ahogyan már korábbi blogbejegyzésünkben is foglalkoztunk a témával, a programmatic és a kreativitás nem ellenségei egymásnak, tehát szó sincs arról, hogy „a programmatic megöli a kreativitást”.  Inkább úgy fogalmaznánk, ez egy újfajta módot nyújt arra, hogy kibontakoztathassuk, ami bennünk van. Az intelligens célzási képességeinek köszönhetően a programmatic lehetővé teszi a hirdetők számára, hogy különböző módokon vegyék célba a célközönség egy-egy csoportját.

Az emberi kapcsolatok pedig nem szűnnek meg. Ez egy újabb mítosz, hiszen míg a technológia automatizálja a folyamatot, mindig is szükség lesz olyan szakemberekre, akik tanácsot adnak, és segítenek az embereknek elérni a céljukat, és kiigazodni a nagy, nyílt piactér dzsungelében. A programozott vásárlás tehát erős emberi kapcsolatokon alapul.

Talán a programozott hirdetések és az úton való elindulás kulcsa, hogy legyen egy stratégiánk. Ha csak fejest ugrunk a mély vízbe, mindenféle koncepció nélkül, akkor hamar belebukhatunk, ha viszont tudjuk, mi a cél, és hogyan fogjunk neki a megvalósításhoz, kevesebb váratlan meglepetés érhet, és a mítoszok is szertefoszlanak majd.

Azonban ahhoz, hogy elérjük a célközönséget, a megfelelő adatok, technológia és médiafelület még nem elég, az is lényeges, hogy az üzenetünk releváns legyen. Az adblokkerek növekedésével pedig ez egyre égetőbb kérdésnek bizonyul, hiszen ha a fogyasztóknak kompromisszumot kell kötniük, akkor nem mindegy, mivel bombázzuk őket.


„Tabletmentesen” lehet targetálni, de érdemes?

2016.06.02. 11:08 | Czipperer Dia | Szólj hozzá!

Címkék: mobil banner tervezés adserver mobilmarketing targetálás mobilhirdetés admobile mobil extra

A táblagépek sok hirdető számára kimaradnak a látómezőből. Akadnak olyanok, akik nem gondolják, hogy ezen a platformon érik el a potenciális célcsoport egy jelentős részét. Ha azonban egy kisebb szegmensként tekintünk rá, akkor vajon mi a helyzet?

Az tény, hogy egy kampányt nem érdemes teljes egészében tabletre optimalizálni, még akkor sem, ha éppen ennek a célközönségnek szánjuk az üzenetet. Hogy miért? Nos, mert a táblagéphasználók a nap nagy részében más eszközökön lógnak, és csak meghatározott időszakokban használják ezt a masinát.

A SMART 2016 konferencián, Papp Ádám által ismertetett mediaq kutatási adatai szerint a tabletezők általában reggel, munkakezdés előtt, valamint este, lefekvés előtt használják ezt az eszközt. Ugyan napközben is elő-előkerülnek ezek a masinák, azonban inkább csak munka, oktatás céljából.

tablethasznalat_2.jpg

A hazai eredmények arról tanúskodnak a platformok közül az Android a legmeghatározóbb a maga 78%-ával, az iOS elterjedtsége pedig 20%-os. Mindössze tehát a tabletezők táborának 2%-a használ egyéb rendszerű eszközöket.

tablethasznalat.jpg

A Statista 2015-ös és emarketer.com adatai alapján világszerte több mint 1,1 milliárd táblagép-használó van, akik 20%-a olvas digitális magazinokat is. Magyarországon ugyan jóval kevesebb ezen eszköztulajdonosok aránya: a mediaq felmérése szerint 26,9%-on áll jelenleg. Viszont ez már nem elhanyagolható arány, ha az a célunk, hogy mobileszközön érjük el a felhasználóinkat.

Persze ez alapján hivatkozhatnak arra a hirdetők, hogy csak a nap ebben a részében futtatják a hirdetésüket, de miért is tennék ezt, amikor az AdServerrel gond nélkül targetálhatják többféle platformra az adott kampányt. Ha pedig a reszponzivitás miatt aggódnánk kicsit, akkor sem kell kétségbe esni, hiszen, elég felvenni egy kampányhoz több tervet, különböző méretű bannerekkel, és mindegyiket a megfelelő módon célozni. Persze, aki egy kicsit is otthonosan mozog a fejlesztésben, megírhatja igényeihez megfelelően a kódot.

Az Adverticum AdServer Mobil Extra célzási megoldása révén pedig többféle módon is elérhetjük a táblagépet használó célközönséget. Beállíthatjuk többek között, hogy csak azoknak jelenjen meg a hirdetés, akik táblagépet használnak, de ezen belül például az is szűrhető, mekkora méretű eszközökön szeretnénk futtatni a kampányt. Ha megjelenés szempontjából nekünk a nagyobb méretű gépek az optimálisak, akkor ez alapján is szűkíthetjük az eszközök körét (milliméterben megadva a fizikai paramétereket). Operációs rendszerre szintén optimalizálhatunk, akár tervenként is, illetve célozhatjuk a SIM kártyával rendelkező eszközökre is. Ennél még pontosabb célzási beállításokat is megadhatunk, például a készülékgyártó neve vagy a márka-, illetve a modellnév szerint is szűkíthetjük a kört. [1]

Ezek a paraméterek nem minden esetben választhatók szét, azonban vannak olyan esetek, ahol indokoltnak tűnhet. Pl. a Google Nexus 9 esetében a készülékgyártó a HTC, az eszköz márkaneve a Google, a marketingnév a Nexus és a modellnév pedig a 9.

 

Ezen paraméterek egy részét lásd részletesen az alábbi illusztrált ábrán.

blog_tablet.jpg

A nagyobb méretű megjelenéshez kattintson a képre
(Forrás: Adverticum AdServer)

A nagyobb méretű táblagépek nagyon hasonló felhasználói élményt kínálnak, mint a laptopok. Vagyis, a már kicsit interaktívabb hirdetéseket is elbírja a platform, amelyeket mondjuk egy mobilon nem érdemes használni, mert a userek az eleve kisebb kijelző miatt túl zavarónak találhatják. Ezen a platformon inkább a tartalomra vágynak a felhasználók, és csak arra, amit ők szeretnének látni. Azonban nem árt megtalálni az arany középutat, hiszen, bár a táblagépek teret engednek a látványos megoldásoknak, ha túl sok ilyen tartalommal bombázzuk a célközönséget, az merőben ronthatja a felhasználói élményt, csakúgy, mint az asztali platformokon.

Ugyan a hirdetőknek egy új stratégiára van szükségük, ha ezt a célcsoportot is szeretnék elérni, azonban sokkal jobban célozható felhasználói bázissal tudnak dolgozni. Az Ericsson ConsumerLab felmérése viszont azt igazolja, hogy hazánkban is megfontolandó célozni a tablethasználó közönségre, mivel a magyar okostelefon tulajdonosok közül egyre többen rendelkeznek táblagéppel is.  Az eszközök elterjedtsége két év alatt, 2012 és 2014 között 10%-kal emelkedett, és további 11% tervezi, hogy vesz ilyen eszközt. Ami pedig még ennél is érdekesebb adat, hogy az online szolgáltatásokkal eltöltött idő 20%-a esik ezen felhasználókra. Ezen alapján mindenki döntse el, hogy érdemes-e számba venni ezt a platformot vagy sem.

 

 

 

 

[1] A mobilcélzásokhoz használt adatbázist a ScientiaMobile fejleszti és frissíti, ennek tartalmáért nem vállalunk felelősséget. Amennyiben hibát tapasztal a megjelenésekben, érdemes ellenőriznie a saját készüléke által küldött adatokat az AdServeren belül az Eszközök menüpontban található Mobil Extra adatbázis ellenőrzése funkcióval vagy ezen az oldalon: http://bit.ly/MKR9zB. Az egyes modellek azonosítása pedig user agent stringen keresztül történik, azonban nem minden gyártó teszi közzé az általa kibocsájtott stringben a pontos modellszámot. Így az adatbázis egyéb más adatokból (pl. kijelzőméret, böngésző típusa) következtet az adott modell típusára.


Nincs reklám, nincs tartalom?

2016.04.12. 14:54 | Czipperer Dia | Szólj hozzá!

Címkék: hirdetések adserver adverticum blokkolás IAB

Harc a hirdetésblokkolók ellen

 

Akit idegesítenek a hirdetések, egyszerűen feltelepít egy reklámblokkolót, és „problem solved”. Igen, az üres zóna helyek látványát – melyek fehéren díszelegnek – még túl lehet élni, na de mi a helyzet akkor, ha a fagyi visszanyal?

Az elmúlt időszakban a reklámpiac is elkezdett reagálni a hirdetésblokkolók egyre növekvő mértékű használatára. Ez a terjedő „trend” ugyanis az oldalak bevételeit csappantja meg, hiszen köztudott, hogy a reklámok képezik a bevételek igen nagy részét. A nyomtatott lapokból nem tudjuk egy installálásra kiiktatni a minket zavaró reklámokat, így hát marad az online médiapiac, amely áldozatul esik a hirdetésblokkolóknak.

Villog, mozog, idegesít – hivatkozik sok felhasználó arra, miért iktatja ki a reklámokat. Nos, valóban vannak olyan display formátumok, melyek nem a legalkalmasabbak egy hírportál nyitó- vagy cikkoldalára, ezen a téren a hirdetőknek is van mit fejlődniük. Meg kell vizsgálniuk, mit „bír el” az adott márkaüzenet, kreatív, és vajon ez mennyire illeszkedik az oldal tematikájába.

A kulcs tehát abban rejlik, hogy meg kell próbálni a márkaüzenetet összhangba hozni a céloldallal és a fogyasztói preferenciákkal. Nem egyszerű ez, viszont sok kampánynál eleve nem érdemes egyfajta megjelenésben gondolkodni: célcsoportok szerint is érdemes szegmentálni, és megtalálni az arany középutat minden megjelenésnél.

Mit lehet tenni azonban akkor, ha már használják a blokkolót? A legtöbb tartalomszolgáltató jelenleg úgy próbál védekezni a hirdetésblokkolók használata ellen, hogy ő maga kéri arra fogyasztóit, hogy ne használják a blokkolókat, ezzel támogassák az őket érdeklő és általuk fogyasztott tartalmakat. A Wired például már bevezette a saját hirdetésmentes, előfizetéses modelljét a múlt hónapban, itt a hirdetésekből származó bevételeket az szolgáltatás díja fedezi.  A hirdetésmentes weboldal használata náluk 1 dollárba kerül egy hétre.

A német Bild.de szintén reklámblokkoló ellenes akciót hirdetett még tavaly októberben. A felhasználók eldönthetik, hogy, ahogy ők fogalmaznak, „fehér listára” teszik az oldalt, vagy kifizetik a 2,99 eurós előfizetői díjat, melyért cserébe szinte reklámmentes tartalmat kapnak.

A The New York Times hasonló jár el március elején indított tesztfázisában, ők is a felugró üzenetükben kétféle lehetőséget kínálnak a felhasználóknak, arra hivatkozva, hogy a reklám segít nekik finanszírozni az újságírói munkát.  Már a Washington Post és a Forbes is hasonló lépést tett ez ügyben.

 blocker.jpg

Azonban úgy tűnik, akad más megoldás is arra, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. A legfrissebb hírek szerint a svéd kiadók és a helyi IAB azt tervezik, hogy nyáron egy hónapig különféle módokon megakadályoznák a reklámblokkolók működését. Ezt az időszakot alaposan megvizsgálnák, az eredményeiket pedig publikálnák is.

A cél az, hogy az ország kiadóinak 90%-a megtagadja majd a tartalmaihoz való hozzáférést, ha az adott illető valamilyen blokkolót használ. Lesznek enyhébb módszerek is, például a felhasználó fizethet majd azért, hogy az adott tartalomhoz jusson, illetve egyes tartalomszolgáltatók alacsonyabb minőségű/terjedelmű tartalmat kínálnak majd. A projekt közel sem új keletű, már egy éve tervezik ennek bevezetését, ugyanis gyors ütemben 20%-ról 30%-ra emelkedett a blokkolót használók aránya világszerte.

Persze ez csak az érem egyik oldala. A másik oldalon találjuk az okokat. A hirdetések zavaróak, lassítják az oldal betöltődését, és sok esetben nem relevánsak a felhasználók számára. Éppen ezért az is fontos, hogy a piac is átgondolja, merre tovább.

A svéd IAB a felhasználói élményt vizsgálva és szem előtt tartva egy olyan LEAN programot hirdetett meg, amely által új kreatív standardokat vezetnének be, melyek sokkal kevesebb erőforrást igényelnének, így az oldalak leterheltségére sem lennének jelentős hatással. Emellett pedig az interaktivitás is ésszerű keretek között maradna, nem zavarva ezzel a fogyasztói élményt. Ez egyben a felhasználókat is abba az irányba terelheti, hogy ne telepítsenek hirdetésblokkolókat.

Az új formátumok nem helyettesítenék a jelenlegi standardokat, de egyfajta alternatívát kínálnának a hirdetőknek, tartalomszolgáltatóknak és a fogyasztóknak egyaránt. Ezek a kevésbé támadó reklámok felvehetnék a harcot a hirdetésblokkolókkal.

Az IAB Tech Lab ezzel a megoldással egy eszközt szeretne adni a hirdetők kezébe a digitális ellátási láncban, amellyel párbeszédet folytathatnak a felhasználókkal, és egyben lehetőség is, hogy gazdag reklámélményt nyújtsanak.

A nehézség azonban, hogy mindezt egy egyre inkább széttöredezett piacon kell megtenni, és ráadásul különböző képernyőkön, valamint egy környezetben, ahol teljes oldalak blokkolva vannak. A hirdetésblokkolók ugyanis az asztali PC-k mellett már a mobilplatformon is megjelentek.

Az Apple tavaly engedélyezte a hirdetésblokkoló alkalmazásokat az iOS 9 debütálásakor, hasonlóan a Google Playhez, aki nagyjából ugyanakkor tette meg ezt a lépést. Igaz, a Google nemrég rájött arra, hogy mégsem volt ez olyan jó ötlet, és elkezdte felvenni a harcot a blokkolóprogramok ellen, nevezetesen kiiktatott egy jelentős „képviselőt” Play Áruházból arra hivatkozva, hogy a program a fejlesztői szabályokat megsértette, szerver-oldali zavarokat okozott. Mindez azután történt, hogy a Samsung a múlt hónapban tette lehetővé felhasználóinak a blokkolók használatát, az előretelepített Android böngészőben.

Az eMarketer legfrissebb adatai szerint mobilon is egyre rosszabb a helyzet. Az Egyesült Királyságban az okostelefon használók 26,8%-a, az Egyesült Államokban pedig 23,9%-a egyértelműen használ valamilyen hirdetésblokkoló megoldást, ráadásul a felhasználók egy része nem tudja, telepített-e már ilyen programot az eszközére (lásd az alábbi ábrán), viszont mindkét régióra érvényes, hogy a felhasználók több mint fele nem telepített ilyen szoftvert.

Egy másik, a Tune által közzétett jelentés hasonló adatokról tanúskodik, az ő adataik szerint a mobilos felhasználók 24,6%-a használ valamilyen adblokkert, illetve a böngészőbe beépített megoldást. Azonban a növekedés egyre gyorsabb, előrejelzéseik szerint pedig 2017 végére ez az arány akár a 80%-ot is elérheti.

 ad_blocking.jpg

Ami pedig az asztali platformot illeti, az elmúlt hat évben több mint kilencszeresére nőtt a hirdetésblokkoló programot használók száma globálisan: míg 2009-ben ez a szám 21, addig 2015-ben 198 millióra rúgott. A Business 2 Community infografikája alapján pedig általánosságban – amely az eMarketer adataiból is tükröződik – jellemzően a férfiak használják, és főként 18-34 év közötti korosztályra jellemző.

Lehetőségek a szolgáltatók számára

Az IAB közzétett egy útmutatót (Tech Lab Publisher Ad Blocking Primer), hogyan vehetik fel a szolgáltatók a harcot a hirdetésblokkolókkal szemben. Hét különféle taktikát mutatnak be, melyekből mi is igyekeztünk kiemelni a legfontosabbakat, amelyek a jövőben meghatározó gyakorlatok lehetnek. A többi taktika a dokumentumban olvasható.

Az első és legfontosabb, hogy megértessék velük a DEAL irányelv mentén, a hirdetésblokkolók milyen hatással vannak az ingyenes tartalom értékére.

DEAL: Detect, Explain, Ask, Lift or Limit, vagyis a hirdetésblokkolás felismerése, ennek mentén szükséges kommunikációt kezdeményezni a felhasználóval és megmagyarázni az adott tartalom csereértékét, melyet a reklám biztosít. Majd meg kell kérni a felhasználót magatartásának megváltoztatására, annak érdekében, hogy méltányos csere jöjjön létre. Ezután feloldhatja a korlátozást vagy korlátozhatja a hozzáférést (válaszul a fogyasztói magatartásra).

    1. A felhasználók figyelmeztetése (Notice)
    2. A hozzáférés megtagadása (Access Denial)
    3. Többszintű tapasztalat (Tiered Experience)
    4. Pénz (vagy ellenszolgáltatás) a látogatótól (Payments from Visitors)
    5. Hirdetés visszahelyezés (Ad Reinsertion)
    6. Fizetni a hirdetésblokkoló cégeknek (Payments to Ad Blocker Companies)
    7. A felhasználók jutalmazása (Payments to Visitors)

     

    A felhasználók figyelmeztetése

    Fontos a kommunikáció kezdeményezése, még akkor is, ha egyszerű, tanító célzatú, és felkelti a figyelmet a hirdetésblokkolók hatásait illetően, de lehet egy határozottabb figyelmeztetés vagy korlátozás, ha valaki ezt a magatartást nem hagyja el.

    Fontos üzenni a felhasználónak akár az oldal tetején, fejlécben, a landing page-en keresztül, vagy a kiadó kivárhat egészen addig is, míg az az illető nem lép interakcióba az adott oldallal, vagyis akkor lép közbe, mikor a tartalomfogyasztás kezdetét veszi. Ilyenkor interstitialként is megjelenhet az adott figyelmeztetés.

    Ilyenkor az üzenet lehet oktatási célzatú, amelyben elmagyarázza az adott kiadó, miért fontosak a hirdetések, lehet egyfajta kérés arra, hogy ne használjon ilyen programot, illetve adományozásra is fel lehet szólítani az olvasót, hiszen a reklámbevételeket valamiből pótolni kell. Tájékoztató jellegű üzenet is lehet, amelyben a hirdetésblokkolók használatának közvetlen következményeire hívjuk fel a felhasználó figyelmét, vagyis arra, hogy adott esetben korlátozás vagy tiltás alá eshet az adott oldal tartalma.

    Természetesen mindennek kockázatai is vannak, hiszen ott van a csoportnyomás veszélye, hogy az adott illető nem változtat a magatartásán (mivel az oldalon sem történik semmi, csupán figyelmeztetnek), hanem a többiek, vagyis a csoport döntését követi.

    A hozzáférés megtagadása

    Ez viszonylag gyors és nyilvánvaló módja annak, hogy a hirdetés valódi értékét hangsúlyozzák.  Miután észlelték a hirdetésblokkolók használatát, azonnal megtagadhatják az adott tartalomhoz való hozzáférést. Ennél a lehetőségnél kétféle út is járható: az illető vagy kikapcsolja a programot, vagy regisztrál, előfizet az tartalomra/oldalra.

    Ez a lépés elég drasztikusnak hangzik, hiszen ezzel jelentősen megnyirbálják az adott oldal látogatószámát, akik más oldalakra navigálnak. Az adott tartalomhoz való korlátozott, részleges hozzáférés pedig a megosztások csökkenését eredményezheti, hiszen potenciálisan kisebb hajlandóság mutatkozik a részleges tartalmak megosztás terén.

    Fontos azonban kiemelni, hogy nem mindig egyértelmű, a felhasználó maga blokkolja-e a hirdetéseket, vagy a gyenge kapcsolat miatt nem tölti be a rendszer. A másik érdekes aspektus pedig az, hogy ezzel éppen ellentétes hatást is el lehet érni, hiszen az ilyen lépésekkel egyben hirdetik is a hirdetésblokkoló programokat azok körében is, akik eddig nem ismerték.gettyimages-515790845-edit_slide-4c5fcb6eb4d4931e2d1533148a25b8e68331344a-s900-c85.jpg

    Forrás: www.npr.org

    Többszintű tapasztalat

    Ennél a modellnél más hozzáférést biztosítanak azoknak, akik hirdetésblokkolót használnak. Ennek lényege, hogy az adott tartalomszolgáltató nem tagadja meg egyenesen a tartalomfogyasztást. A többszintű tapasztalat módosítja a hozzáférés szintjét azok számára, akiknél a hirdetésblokkoló engedélyezve van.

    Ezt lehet egy már meglévő, előfizetéses rendszerbe is integrálni. Az adott tartalomszolgáltató mondhatja azt, hogy a hirdetésblokkolót használók havi három cikkhez férhetnek hozzá ingyen, míg a nem regisztrált felhasznált userek, akik nem blokkolják a reklámokat, de nem is fizetnek a tartalomért, havi tíz cikket olvashatnak el. A videóknál is lehet olyan megkötést bevezetni, hogy például egy 90 másodperces tartalomból csak 30 másodpercet tekinthet meg, aki a hirdetéseket blokkolja.

    Ennek a veszélye abban rejlik, hogy a látogató nem lesz elégedett, hiszen nem kapja meg maradéktalanul azt a tartalmat, amiért az oldalra navigált, és mivel hosszú távon az adott tartalom már nem számít értékes erőforrásnak, elpártolhat. A tartalomszolgáltatók részéről pedig nagyobb költségeket eredményezhet ez a modell, hiszen egy sokkal komplexebb rendszerüzemeltetést és fejlesztést igényel a többszintű volta miatt.

    Ugyanakkor ez a módszer nem tűnik olyan drasztikusnak, mint a teljes hozzáférés megtagadás, és könnyebben integrálható az előfizetéses rendszerbe, hiszen nem kelt akkora ellenérzést a felhasználóban, mint a teljes letiltás.

    Pénz (vagy ellenszolgáltatás) a látogatótól

    Ez lehet időalapú ismétlődő, vagy egyszeri fizetés az egész vagy meghatározott tartalomhoz, illetve szólhat egy magadott időszakra is. Itt szóba jöhetnek a nem pénzbeli juttatások is, például egy kérdőív kitöltése után férhet hozzá az adott illető a tartalomhoz, vagy miután nyilvánosan értékelte az adott oldalt stb.

    Ennek veszélye, hogy sokan nem szeretik megadni bankkártya adataikat, valamint az adott tartalomszolgáltató számára is kihívást jelent a pénzügyi adatok kezelése. Mindemellett pedig a működési költségeket is növeli, ugyanis egy számlázó rendszert is működtetni kell. Ráadásul meg kell találni azt az arany középutat az árazás terén, amely még a felhasználó számára is elfogadható, és pótolja a kieső bevételeket a tartalomszolgáltatónak. Mindemellett pedig azzal is számolni kell, hogy a tartalommegosztások csökkenni fognak, hiszen csak az férhet hozzá a tartalomhoz, aki fizet érte. Mindenesetre egy hosszú távú, biztos bevételt jelenthet az egyes site-oknak, a felhasználók számára pedig növelheti az adott tartalom vagy szolgáltatás értékét.

    A felhasználók jutalmazása

    Számos módja létezik annak, hogy a felhasználókat megjutalmazza az adott szolgáltató, ha engedélyezi a reklámokat. A mobilos játékok esetében például extra időt, életet esetleg jutalmat kapnak. Bár furcsának tűnhet elsőre, de az is előfordulhat, hogy a bevételek egy részét megosztják a szolgáltatók azokkal a regisztrált felhasználókkal, akik engedélyezik a reklámokat.

    Itt természetesen felmerülhet a csalás veszélye, hiszen a könnyű pénzszerzés reményében újfajta csoportok navigálhatnak az oldalra, de nem a tartalom miatt, hanem hogy pénzhez jussanak.

    Persze az egy főre jutó összeg jelentéktelennek tűnhet, így nem biztos, hogy ez eléggé motiváló tényező a felhasználóknak. És ha szóba kerül a pénzkérdés, akkor már a személyes adatok is az adott szolgáltató birtokába kerülnek, így még kérdésesebbé válik, hogy megéri-e a felhasználónak részt venni egy ilyen kooperációban.

    Ugyanakkor mindez erősítheti a felhasználói tudatosságot az irányában, hogy megértésék, az ingyenes tartalmat valójában a hirdetésekből származó biztosítják számukra, és ez milyen fontos egy adott site számára.

     

    „Jobb minőségű, célzott hirdetésekre van szükség, és tanítani kell a fogyasztókat, hogy az ingyenes tartalmat a hirdetés tartja el. Ha továbbra is blokkolót használnak, hamar fizetőfal mögött találhatják kedvenc kiadványaikat.” /Steve Chester, IAB/


    Mondd el videóval

    2016.01.29. 16:12 | Czipperer Dia | Szólj hozzá!

    Címkék: video hirdetések banner adserver reklámpiac reklámköltés adverticum mobilhirdetés video hirdetés natív hirdetések

    A videohirdetések egyre inkább uralják a piacot. A hirdetők látnak potenciált az interaktív tartalmakban, melyek hagyományos társaiknál nagyobb elköteleződést képesek elérni.

    2016-ban a display hirdetések átvehetik a vezetést az Egyesült Államokban a keresések felett. Martín Utreras, az eMarketer szenior elemzője szerint a hirdetők több pénzt fektetnek majd a videohirdetésekbe. A szakember úgy véli, ez a trend 2019-ig biztosan folytatódni fog.

    Úgy tűnik, a tartalom terén is lesznek majd jelentős változások. A rövid, tömör üzenetek helyett egyre több hosszabb tartalom jelenhet meg. A storytelling irányába billenhet mérleg nyelve több platformon is, melyek komplett történetekben teljesedhetnek ki – egy-egy márkaüzenetet közvetítve.

    Természetesen az optimális időtartam számos különböző tényezőtől függ. Nem mindegy, milyen csatornán hirdetünk. Van, ahol a rövid, lényegre törő üzenetek a hasznosak, azonban nem mindenhol. A videomegosztó oldalakon vagy online cikkekben például korántsem tűnnek olyan hosszúnak az akár több percet is felölelő tartalmak. A fontos inkább az, hogy a platformhoz mérten kalkuláljanak a hirdetők a megfelelő hosszúsággal. Van azonban egy általános igazság, amely más hirdetésekre ugyanúgy igaz: elsősorban a tartalomnak kell jónak lennie. 


    Programmatic–kreativitás: két jó barát?!

    2016.01.05. 13:58 | Czipperer Dia | Szólj hozzá!

    Címkék: video hirdetések display adserver adverticum mobilhirdetés video hirdetés programmatic

    A programmatic mostanság igen felkapott buzzword a piacon. A kifejezés mögött azonban egy igen komplex technológia áll, melynek számos előnye van, és sok tekintetben megkönnyíti a hirdetők dolgát. Azonban nem árt odafigyelni néhány dologra, mert könnyen visszanyalhat a fagyi.


    Kecsegtető kilátások a mobilhirdetési piacon

    2015.12.09. 13:26 | Czipperer Dia | Szólj hozzá!

    Címkék: hirdetések trend display adserver iab targetálás video hirdetés programmatic

    A mobilhirdetések jelentősen megugorhatnak az elkövetkezendő években. A ZenithOptimedia előrejelzései szerint még a desktop hirdetéseket is túlszárnyalhatják. Bár ez elsőre nem tűnik túl meglepő adatnak, nézzünk azért kicsit a számok mögé is.

    Előrejelzéseik szerint 2018-ra a mobilhirdetések aránya túlmutathat az asztali reklámokon. Jelenleg 50 milliárd dollárt költenek ebben a szegmensben, ez az összeg azonban néhány éven belül jelentősen megugrik majd, méghozzá közel két és félszeresére rúghat a mostaninak (114 milliárd dollár).


    Retargeting - célozz újra hatékonyan

    2015.11.26. 11:16 | Vagdal Éva | 2 komment

    Címkék: kampány banner tippek more szegmentálás célzás retargeting toprankblog

    Számos új technológia és fejlesztés látott napvilágot az elmúlt időszakban az online hirdetési piacon, azonban csak nagyon kevés olyan témát tudunk mondani, amelyek valóban több éven keresztül fennmaradtak és valós hozzáadott értéket képviselve előbbre tudták vinni az iparágat. Az egyik ilyen sikertörténet a retargeting megoldás, amellyel kapcsolatban a TopRankBlog októberi posztja hét tanácsot fogalmazott meg, amelyek biztosíthatják a piacon tevékenykedő szereplők számára a hirdetési kampányaik hatékonyságát.


    Digitális Trendmustra 2016

    2015.10.22. 13:07 | Vagdal Éva | Szólj hozzá!

    Címkék: marketing digitális trend html5 IAB

    Avagy merre halad tovább a digitális marketing 2016-ban?

    trendmustra.jpgSokakat foglalkoztat a kérdés, hogy vajon merre is fog továbbhaladni a digitális reklámpiac az idei évben történt változásokat követően, valamint mik lesznek azok a top témák, amelyek dominálják majd 2016-ot.
    Ebben az évben a digitális médiapiac jelentős változásokon esett át, amelyek minden bizonnyal kihatással lesznek majd a 2016-os jóslatokra is. A legnagyobb port kavaró téma mindenképpen a Flash hirdetések visszaszorulása volt, de eléggé sokszor emlegettük a mobil formátumok térhódítását és a programmatic megoldások előretörését is. De hogy ezek a robbanások merre sodorják tovább a piacot, azzal kapcsolatban még a piac legnagyobb gurui sem tudnak egyértelmű választ adni.


    Programozott kreatívok?!

    2015.09.24. 11:12 | Vagdal Éva | Szólj hozzá!

    Az eMarketer tanulmányokat bemutató online prezentációs sorozat keretében a múlt hónapban a kreativitás és a programozott médiavásárlás kapcsolata került terítékre.
    Vajon jót tesz a kreativitásnak a programozottság? Milyen kreatív megoldások láttak már napvilágot az automatizált piactereken? Hogyan kell megreformálni a folyamatokat?
    Ezek azok a már többek által fejtegetett főbb kérdések, amelyek górcső alá kerültek az augusztusi előadás során.


    Globális mobilkörkép - avagy mi újság a mobilpiacon?

    2015.08.17. 09:16 | Vagdal Éva | Szólj hozzá!

    Címkék: mobil globális display bevételek mobilhirdetés IAB

    Mobil kell minden mennyiségben, ahogy erről minden cikkben olvashatunk. A közhellyé formálódó mobilőrületet ugyanakkor nemcsak a szavak, hanem a számok is alátámasztják, hiszen az IAB Europe, az amerikai IAB Mobile Marketing Center of Excellence és az IHS Technology tanulmánya a globális mobilhirdetési piac 65%-os növekedéséről számolt be. A dinamikus előretörés eredményeképpen ugyanis a tavalyi évben közel 24 milliárd euróra rúgott a mobilhirdetési bevételek nagysága világszinten.
    A növekedés úgy tűnik 2015-ben sem áll meg, hiszen ahogy az IAB Hungary sajtóközleményéből megtudtuk, 2015 második negyedévében is 80%-os növekedést produkált a mobilpiac.


    Hello HTML5! Viszlát Flash?

    2015.07.28. 12:32 | Vagdal Éva | Szólj hozzá!

    Címkék: flash plugin hirdetések böngésző html5

    Szutor Ferenc kollégánk már szakértett a témában az IAB Hungary blogján, de a téma megkívánta a bővített kiadást. A Flash-HTML5 korszakváltása elkerülhetetlennek látszik. A HTML5 megállíthatatlanul tör előre és egyre égetőbb kérdéssé válik az online hirdetési ökoszisztéma működésében a Flash-sel való küzdelme.

    Nem tisztünk eldönteni, hogy mikor legyen vége a küzdelemnek, de nem is szabad hátradőlnünk a székben arra várva, hogy a piaci mechanizmusok maguktól formálják saját képükre az iparágat. Közös erővel ki kell derítenünk, hogy hogyan tudjuk megkönnyíteni a váltást és hogyan segíthetjük egymást az átállás megvalósításában.


    Mobiluralom jön?!

    2015.06.24. 12:40 | Vagdal Éva | Szólj hozzá!

    Címkék: mobil desktop display IAB Rising Stars

    Vajon 2016-ra a tabletek és okostelefonok fogják uralni a digitális piacot? Többek között ezzel a kérdéssel foglalkozott az eMarketer által készített tanulmány, amely az eddig növekedési ütem fennmaradását predesztinálva több mint 100 milliárd dolláros reklámköltést ír majd az okoseszközök következő évi számlájára.