Twitter-feed

Friss topikok

adserver

Az Adverticum szakmai blogja online hirdetésekről és minden másról, ami ezzel kapcsolatos.

Kövess minket!

twitter_uj_2017_1.png

Facebook

Adverticum on Facebook

Címkék

adatszolgáltatás (1) adatvédelem (2) adblock (1) adex (1) admobile (7) adprofile (3) adserver (53) adstat (4) adszerver (1) adverticum (43) adverticum adserver (1) ad choices (1) ad exchange (1) ajánlás (1) alkalmazás (4) analitika (1) app (3) arc (1) automatizált (1) balatoni emese (1) banner (37) behavioural (1) Berlin (1) beszámoló (1) bevételek (1) big data (1) billboard (2) blog (1) blokkolás (1) böngésző (3) branding (1) cannes (1) célzás (2) célzott adatgyűjtés (1) cemp (2) clickz (1) cookie (3) ct (1) ctr (7) custom logger (1) DAA (1) demográfia (6) desktop (1) digitális (2) digitális mesterkurzus (1) display (14) dmp (1) DNT (2) do not track (3) dsp (1) EDAA (1) előadás (1) eMarketer (1) engagement (5) ePrivacy (1) evomedia (1) e kereskedelem (1) fejtágítás (6) firefox (1) Firefox (1) first-party (1) flash (2) fogalom (3) frequency cap (3) gamification (1) GDPR (1) geo (1) Gfk (1) globális (1) google chrome (1) gyakoriság (1) hatékonyásg (1) hatékonyság (2) helyzetjelentés (1) hír (10) hirdetés (3) hirdetések (9) hirdető (1) hírek (1) html5 (2) húsvét (1) hvg (1) IAB (13) iab (14) ih2010 (2) image (3) in-app (1) in-banner (1) in-stream (1) infógrafika (1) integrált kommunikáció (2) Interact (1) internet (4) internet explorer (2) internet hungary (3) inventory (1) játék (1) jövő (1) kampány (1) karakterek (1) kitekintés (25) kontextus (3) kreatív (5) kreativitás (2) kreatív verseny (1) külföld (21) különbség (1) kutatás (1) landing page (1) layer (1) lista (1) lokáció (1) m.o.r.e. (1) MAKSZ (1) márkakedveltség (1) marketing (2) marketingeszközök (1) médiaértékesítés (1) mediamind (1) mérés (13) Microsoft (1) MIXX Awards (1) mobil (20) mobilhirdetés (9) mobilmarketing (2) mobil extra (1) more (1) Mozilla (2) MRAID (2) natív (1) native advertising (1) natív hirdetések (2) negyedéves jelentés (1) népszerűség (1) neuromarketing (1) ne kövess (1) nrc (1) oba (1) okoshirdetések (1) online marketing (4) online marketingeszköz (1) online média szakma (2) önszabályozás (1) opt-in (1) opt-out (1) ORMMA (1) plugin (1) post roll (2) pre roll (2) privacy (2) programmatic (5) reakciókövetés (1) real-time (1) reklám (4) reklámdíj (1) reklámköltés (2) reklámpiac (3) reklámtorta (1) remarketing (1) retargeting (2) rich media (13) Rising Stars (2) roadblock (4) roll (1) rtb (2) RTB (1) sanoma (1) search (1) sidekick (1) slider (1) smart data (1) splash screen (2) ssp (1) szegmentálás (1) szem (1) szinkron banner (1) sztenderdizálás (2) táblagép (1) tablet (1) targetálás (28) tervezés (14) tessa wegert (1) third-party cookie (1) tippek (4) top6 (1) toprankblog (1) trading desk (1) trend (3) twitter (1) ügynökségek (1) útmutató (1) VAST (1) vélemény (2) vicces válogatás (1) video (3) video hirdetés (9) video rising stars (1) viselkedés (1) viselkedés alapú targetálás (18) VPAID (1) W3C (2) webanalitika (1) webkamera (1) weboldal (1) Windows 10 (1) Címkefelhő

Új kihívások előtt a reklámpiac

2017.11.29. 15:57 | Adverticum AdServer | Szólj hozzá!

Címkék: adblock hirdetések adserver Gfk GDPR ePrivacy

facebook-blogba_476x249_1.jpg

Szigorodnak az adatvédelmi törvények, terjednek a reklámblokkolók. 

Az elmúlt években általánossá vált, hogy a weboldalakon egyre több, sok esetben az olvasó tartalomfogyasztását zavaró hirdetések jelennek meg. Ezek a hirdetések pedig jellemzően az adott felhasználó internetezési szokásain alapuló célzási megoldásoknak köszönhetően jutnak el az internetezőkhöz. Ez a jelenség több trendet is elindított: az Európai Unió szigorúbb adatvédelmi törvényekkel állt elő, míg egyre több felhasználó döntött úgy, hogy valamilyen reklámblokkolóval tünteti el a zavaró hirdetéseket.

Egységes szabályozás a biztonságos nethasználatért

Az Európai Unió két oldalról is szabályozni kívánja a vállalatok adatkezelési szokásait. Az egyik oldalt a GDPR vagyis az új, Általános Adatvédelmi Rendelet jelenti, amely 2018. május 25-én lép hatályba és fontos lépés az egységes, hatékony uniós adatvédelem szempontjából. Ebben többek között megkövetelik az adatkezelőktől, hogy az érintett személyeket közérthető módon tájékoztassák az adatgyűjtésről, emellett biztosítsák számukra, hogy hozzáférjenek a róluk összegyűjtött információkhoz, illetve igény esetén lehetővé tegyék azok törlését is. A rendelet kitér arra is, hogy az adatgyűjtés csak meghatározott célból történhet, illetve jogszerűnek kell lennie.

lock.jpg

Legalább ennyire fontos az ePrivacy rendelet is, amely felváltja a 2002-ben hatályba lépett elektronikus hírközlési irányelvet vagyis az ePrivacy Directive-et. Ez a lépés a GDPR-hez hasonlóan segíti az egységes jogalkotást, hiszen bevezetésével az elektronikus hírközlés területén is áttérnek a rendeleti szabályozásra, vagyis ezáltal az egyes rendelkezések közvetlenül alkalmazhatók a tagállamokban. 

Az új rendeletre továbbá azért is volt szükség, mert az ePrivacy Directive 2002-es életbe lépése óta a technológia rendkívüli mértékben fejlődött. Épp ezért az új ePrivacy rendelet már kiterjed többek között az olyan OTT szolgáltatásokra, mint a Messenger vagy a Gmail, illetve érvényes a napjainkban egyre népszerűbb dolgok internetére (IoT) is. Erre azért is van szükség, mert a legtöbb online megoldás jelenleg nem tartja be az eddigi irányelvet, tehát nem tájékoztatják megfelelően a felhasználókat és nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy hozzáférjenek a róluk gyűjtött adatokhoz vagy épp törölhessék azokat.

Az új szereplők nem örülnek

A lépést igen pozitívan fogadták a hagyományos telekommunikációs vállalatok, ezek a cégek ugyanis régóta szerették volna elérni, hogy a jogszabályok az új szereplőkre is érvényesek legyenek, hiszen ezek is hasonló szolgáltatásokat kínálnak a fogyasztóknak. Bár az EU már 2006-ban és 2009-ben is frissítette az ePrivacy irányelvet, az továbbra is csak a hagyományos telekommunikációs vállalatokra vonatkozott. Nem meglepő, hogy ennek több vállalat sem örül, a Facebook szerint számukra az új GDPR és ePrivacy rendelet betartása több millió dollárba kerül és már most is több ezer munkatársuk dolgozik azon, hogy a rendelet életbe lépésének idejére mindennek megfeleljenek.

fb.jpg

Rajtuk kívül több vállalat is kifejezte aggodalmát a döntéssel kapcsolatban. Sokan ugyanis azzal érvelnek, hogy az új rendeletek miatt plusz munkaerőt kell alkalmazniuk, akikre mindeddig nem volt szükségük. Az már most látszik, hogy az olyan, felhőszolgáltatásokat kínáló vállalatoknak lesz a legtöbb munkája, mint a Microsoft, a Google vagy épp az Amazon. Nekik ugyanis mostantól dokumentálniuk kell az összes, általuk tárolt adatot, amelyeket így kérésre átadhatnak vagy törölhetnek. Ehhez ráadásul szakképzett adatvédelmi tisztviselőket kell alkalmazniuk, akik nemcsak ellenőrzik az adatigénylés jogosságát, de biztosítják az ügyfelek számára a kérésük teljesülését is.

Azzal viszont, hogy az Európai Bizottság az eddigi irányelveket rendeletekkel váltja fel, biztosítja, hogy ezek a szabályok az EU összes tagállamának minden polgárára és vállalatára vonatkoznak, anélkül, hogy szükség lenne az egyes tagállamok nemzeti jogaiba való beépítésükre. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az ePrivacy és a GDPR rendeletekkel biztosítani tudják, hogy az EU-ban minden magánszemély egységes szintű védelemben részesüljön.

Használjuk, de nem akarunk fizetni az internetes szolgáltatásokért

Az Európai Unió polgárainak internetezési szokásaira volt kíváncsi a neves kutatóintézet, a GfK, ezért 2017 októberében készítettek egy 11 országot, köztük hazánkat is felölelő tanulmányt. Az országonként ezer, összesen pedig 11 ezer fő részvételével végzett kutatás során a válaszadók online magatartását vizsgálták azzal a céllal, hogy kiderítsék hajlandók és/vagy képesek lennének-e rendszeresen fizetni az internetes tartalmakért. A kutatásból kiderült, hogy napjainkban az Európai Unió polgárainak legalább 90%-a minden nap internetezik, egy átlagos felhasználó legalább kettő, de inkább három vagy annál is több órát tölt a világhálón. Ráadásul leginkább a fiatalabb korosztály tölt el sok időt az internet előtt, a 16-24 évesek 67%-a, míg a 25-34 évesek 56%-a válaszolt úgy, hogy naponta három óránál is többet szörföl a világhálón.

if_all_online_gfk_1.jpg

A felhasználók többsége naponta több alkalommal is ellenőrzi az e-mailjeit és a közösségi oldalait, illetve tájékozódik a különféle hírekről. Ettől függetlenül azonban 68%-uk úgy nyilatkozott, hogy ő nem hajlandó pénzt áldozni online tartalmakra, akár online videókról vagy hírportálok olvasásáról van szó. Hazánkban a megkérdezettek 89%-a azt mondta, hogy amennyiben egy oldal fizetőssé válik új, ingyenes alternatíva után keres, vagyis alig 11%-uk olvasná tovább azt az oldalt, ha már pénzbe kerülne. Ennél is kevésbé elfogadók a hollandok, ott alig 5%-uk folytatná tovább egy fizetős oldal olvasását. Ez viszont nem azt jelenti, hogy az internetes tartalomszolgáltatók ne juthatnának bevételhez. A kulcsot a hirdetések jelentik, ezeket ugyanis a felhasználók többsége inkább elfogadja, ha így biztosított, hogy ingyen élvezheti a számára fontos tartalmakat.

most_online_gfk.jpg

A hírportálok esetén a válaszadók 80%-a nyilatkozott úgy, hogy számára egyáltalán nem zavarók a reklámok és csak alig 20%-uk mondta azt, hogy kifejezetten kerüli a hirdetéseket és egyáltalán nem szeretne ilyeneket látni. Ez hozzávetőlegesen megegyezik azok számával, akik reklámblokkolót használnak Európában. Az Egyesült Királyságban például 2017. februárjában az összes internetező 22,1%-a mondta azt, hogy valamilyen reklámblokkolót telepített már az eszközeire. Ez azonban komoly bevételkiesést okoz a tartalomszolgáltatóknak, csak az angol vállalkozások évente 3 milliárd font bevételkiesést szenvednek el a különféle reklámblokkolók miatt. Hazánkban jelenleg a felhasználók 14,09%-a használ valamilyen reklámblokkolót, ezek a szoftverek pedig a teljes oldalletöltések 10,69%-át érintik. Az biztos, hogy ez a trend jelenleg egyértelműen növekszik, az elkövetkező időszakban tehát a tartalomszolgáltatóknak megoldást kell találniuk erre a jelenségre.

Ingyenes tartalom felhasználói adatainkért

Ebben a tekintetben különösen érdekes, hogy mennyire látják át a felhasználók, hogy milyen értékkel bírnak az általuk szolgáltatott böngészési adatok, és hogy azokat később a hirdetők milyen módon tudják felhasználni. Felmerül a kérdés, hogy mennyire hasznos számukra az adatok átengedése, amely lehetővé teszi a személyre szabottabb tartalmakat, hirdetéseket és szolgáltatásokat. A különböző hirdetési formák felhasználói elfogadottsága változó, de amint az adatok megosztásának előnyei pontosabban is megfogalmazódnak, a felhasználók többségének fontosabbá válik a tartalom ingyenes elérése, mint a hirdetések elkerülése. Az ingyenes tartalom favorizálása még nyilvánvalóbbá válik amikor a felhasználóknak a fizetős és hirdetésmentes, illetve az ingyenes, de hirdetésekkel tűzdelt tartalmak közül kell választania.

most_users_gkf2.bmp

Az egyes tartalom típusoktól függetlenül a válaszadók többsége pozitívan, vagy semlegesen nyilatkozott az online hirdetések megjelenésével kapcsolatban. Amíg a magyar felhasználók, a fenti, összesített adatokkal kapcsolatos kimutatáshoz hasonlóan, az online filmek, videók és TV kapcsán a legkevésbé elfogadók (47 %-uk pozitív vagy semleges) a hirdetéseket illetően, addig az e-kurzusokkal kapcsolatban tolerálják azokat leginkább (78% pozitív vagy semleges). Ezzel egy időben hazánkban a válaszadók mindössze 7%-a érzi magát felkészültnek arra, hogy rendszeresen fizessen az online tartalmakért az internet szolgáltatói díjon felül. Összességében a magyar felhasználók véleménye tükrözi a többi európai ország válaszadóinak álláspontját, akiknek több mint kétharmada hajlandó megosztani böngészési adatait ingyenes tartalmak fejében, valamint több mint négyötödük választaná a díjmentes tartalmakat hirdetésekkel, szemben a fizetős konstrukcióval.

A megoldás: a hatékony hirdetés

Ahogyan tehát az látható, a jövőben is a hirdetések, illetve a fizetős tartalmak segítségével üzemeltethetik oldalaikat a tartalomszolgáltatók, a tisztán fizetős, reklámmentes portálok ugyanis csak kevés felhasználó számára jelentenek alternatívát. Ez mindenképpen komoly kihívás elé állítja a legtöbb vállalatot. Épp ezért fontos, hogy kizárólag olyan hirdetéskezelő rendszerrel dolgozzanak, amely már megfelel a GDPR és az ePrivacy rendelet szabályainak, valamint használatával biztosítható a jogszabályok betartása. Ebben jelent hatékony megoldást az Adverticum Adserver, amely egy olyan, költséghatékony adserver megoldás, amivel nemcsak egyszerűen menedzselhetők a hirdetési felületek, de maximalizálhatók a bevételek is. 

A hivatkozott GfK kutatás teljes terjedelmében az IAB tagjai számára díjmentesen elérhető. A tagsággal kapcsolatos részletekről bővebb információ a www.iab.hu oldalon található.

A kutatás főbb megállapításaival kapcsolatban kérjük tájékozódjon a www.datadrivenadvertising.eu oldalon.


Fontos évet jósolnak a videónak

2017.07.28. 14:14 | Czipperer Dia | Szólj hozzá!

2017 lehet a videó éve, bár valljuk be, kicsit már elegünk van abból, mindig valaminek az éve van. Vannak trendek, amelyek erősödnek, háttérbe szorulnak, újabb és újabb szegmensek kapnak hangsúlyt. Úgy tűnik, idén a videó lesz az, amelyik messze kitűnik majd a sorból. A tavalyi masszív növekedés után fontos évet jósolnak az online videónak a 2017-es évre.

Abi Morrish, a MEC Wavemaker munkatársa szerint eljött a videó ideje, olyannyira, hogy az előrejelzések szerint ebben az évben már az internetes forgalom 74%-át hasítja ki. A Cisco szerint 2020-ra ez 80%-ra is felkúszhat. Az eMarketer adatai alapján pedig a videó túlszárnyalja a display hirdetéseket.

digital_video.jpg

Nagyításhoz kattintson a képre

Morrish elmondása szerint a videó jobban teljesít, mint bármely más tartalom. Jobb elköteleződést ér el, ennek révén több emlékezetes hirdetést lehet eljuttatni a célközönségnek, és jpbban megmarad az emberek tudatában.

A videó sikere azonban sok tényezőn múlik. Számos olyan mutató van, amellyel mérhető egy adott videó, azonban ezek közül sok olyan is akad, amely nem szolgál információval arról, vajon valóban célt ért-e.

Gondoljunk például arra az adatra, hányan nézték meg a videónkat. A megtekintések száma közel sem azonos azzal, hány ember köteleződött el valójában. A totális megtekintések száma magában foglalja azokat is, akik végignézték az egészet, és azokat is, akik mindössze 3 másodpercet láttak a filmünkből.

Hasznos metrikák

A legnagyobb kihívások közé a mérések tartoznak, azonban vannak olyan mérőszámok, melyek hasznunkra lehetnek a videók esetében is. Ilyen többek között a „view-through rate”, vagyis a megtekintések aránya és az „average percent viewed”, vagyis az átlagos nézettségi százalék.

A view-through rate-en keresztül megtudhatjuk, a felhasználók hány százaléka nem ugrotta át a videót. Ez a mutató nagyon hasonló a CTR-hez (click-through rate), de itt nincsen landing page, hiszen az adott videó közvetíti az üzenetet, amit a felhasználónak szánunk. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy jól építettük-e fel tartalmilag és szerkezetileg a filmünket, ez a mutató hasznos lehet. Persze, itt is torzulhat a kép, hiszen véletlenül is bezárhatja az illető az ablakot, vagy éppen végigpöröghet a videó, miközben más ablakon böngészik a felhasználó.

De nincs is olyan mutató, amely garantálná a 100%-os pontosságú eredményeket. Mindez pedig azt jelenti, hogy fontos megismernünk a célközönséget és megérteni a szokásaikat, és ennek függvényében kozmetikázni a tartalmat, alakítani struktúrát. Annak is tudatában kell lennünk, hogy nem egyforma lesz a célcsoportunk, ezek külön szegmenseket képeznek, eltérő felhasználói szokásokkal. Így, ha mindent jól csinálunk, nem csupán egyfajta videót „küldünk az éterbe”.

Az átlagos nézettségi százalék azt mutatja meg, átlagosan hány másodpercig nézték az emberek az adott tartalmat. Az összesített megtekintések idejét elosztjuk a megtekintések számával, így kapjuk meg az eredményt. Így felmérhetjük, átlagosan mennyi idő után navigálnak el a felhasználók, eljutott-e hozzájuk a márkaüzenet, jól építettük-e fel a tartalmat. Ez arról is visszajelzéssel szolgál, hogy nagyjából mennyi ideig lehet lekötni a célcsoport figyelmét, jól belőttük-e a hosszt, vagy faragnunk kell belőle, átpozícionálni a fő üzenet helyét, átalakítani a felépítést.

Egyre népszerűbb az outstream

Mi is valójában az outstream videó? Maga a formátum nem olyan régen kezdett elterjedni. A sokak által ismert videohirdetésekkel ellentétben itt a videó maga a reklám, és nem a videotartalomba ágyazott hirdetésről beszélhetünk (legyen az szöveges vagy minivideó). Ezeket tartalomba illesztve használják. Amikor a felhasználó egy adott cikket olvas, találkozik a videóval, amely automatikusan elindul, egészen addig megy, míg a képernyőn van. Lejjebb görgetve megáll, és visszanavigálva ugyanott folytatódik, ahol megállt.

Az outstream formátummal a közösségi média cégek kaszálnak a legtöbbet. Ugyanis nem csupán szöveges tartalmak esetében használják, hanem például news feedekben és videojátékokban is találkozhatunk vele.

Hogy állunk a számok terén?

A hagyományos digitális videoköltések az elmúlt három évben a duplájára nőttek. A becslések szerint az év végére a digitális videobüdzsé 47%-át teszik ki. Bár a televíziós hirdetési költések még mindig dominánsak, egyre jobban tör előre a videó. Növekedés tekintetében messze megelőzi a többi szegmenst.

digital_video_ad_spend.jpg

Az eMarketer adatai szerint a videomegtekintések száma évről évre növekszik, ezen belül pedig a mobilos videotartalmak is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a tortából. Ha a növekedési ütemet nézzük, egyértelmű, hogy a mobil a sereghajtó. Egy év alatt 145%-os növekedés volt ezen a területen, míg az asztali videotartalmak esetében csupán 16%.

Úgy tűnik, a piac végre kezd felébredni, legalábbis, ami a cross-platform videoreklámozást illeti. 2015 óta 19% növekedés volt ezen a téren. Ez a hároméves tendencia azt mutatja, hogy nem csupán a videóban, hanem a csatornában rejlő lehetőségeket is egyre jobban kihasználják az emberek.

Néhány érdekes adat a videókról:

- az emberek átlagosan 4,8 videót néznek meg, amikor meglátogatnak egy weboldalt
- a videók 87%-át végignézik az userek asztali felületen, a mobilfelhasználók esetében ez az arány 45%
- az ideális hosszúság 51 másodperc (megjegyzés: a rövidebb spotok is hatásosak lehetnek, de ennél hosszabbal csak kivételes esetekben próbálkozzunk)
- a legsikeresebb napok, hogy egy videót közzétegyünk, a hétfő és a szerda


Mi vezethet a sikeres digitális videostratégia megalkotásához?

Először is fel kell térképezni, a videó hogyan illeszkedik a digitális stratégiába. El kell dönteni, mik a célok, amelyeket el szeretnénk érni. Ezután fel kell térképezni, mely(ek) a legideálisabb formátum(ok)/típus(ok) céljaink elérésére. Ezen kívül azt is meg kell vizsgálnunk, hogy a csapatunk és a költségvetésünk milyen hatással lesz a végeredményre.

Két kulcsfontosságú tényező még, hogy mindig gondolkodjunk a célközönségünk „fejével”, és ennek tudatában a megfelelő videoüzenetet kidolgozni számukra. Ha pedig ez megvan, akkor jöhet a „csomagolás”. Itt is tartsuk szem előtt a minőséget, ne a mennyiség kerüljön az elsődleges helyre.

 

„Ha a sikernek van titka, akkor az abban a képességben rejlik, hogy megértjük a másik ember nézőpontját és az ő szemszögéből is látjuk a dolgokat, nemcsak a sajátunkéból.” /Henry Ford/

 

Források:

https://www.clickz.com/the-online-video-metric-all-marketers-should-focus-on-in-2017/109964/

https://www.raconteur.net/sponsored/online-video-publishing-comes-of-age

https://www.clickz.com/how-to-build-a-successful-digital-video-strategy-in-2017/109343/

https://www.emarketer.com/Article/Four-Key-Things-Know-About-Digital-Video-Now/1015400

https://www.iab.com/wp-content/uploads/2016/10/IAB-Video-Landscape-Report_May-2017.pdf

https://instapage.com/blog/what-is-outstream-video


Egy eszköz nem eszköz

2017.05.25. 13:15 | Czipperer Dia | Szólj hozzá!

A cross-device kampányokról dióhéjban

A laptop és az okostelefon csak egy-egy az eszközök sorából, melyek a felhasználók napi szinten használnak. A ténylegesen szám 4 és 7 közé tehető átlagosan. Ez tehát azt jelenti, hogy a cross-device (vagyis a több eszközön futtatott) kampányok ma már alapavető stratégia részét kell, hogy képezzék. Azonban nem elég több készüléket megcélozni, azzal is tisztában kell lenni, hogyan is használják a felhasználók a különféle eszközöket.

Az eszköz, és ami mögötte van

Ahhoz, hogy megfelelően célba vegyük a közönséget, fontos tudni, mit csinálnak és mikor teszik ezt az adott kütyün. Például, lehet, hogy az adott illető számlákat fizet a laptopján, híreket olvas az okostelefonján, és esténként pedig a táblagépén böngészi az egyes online boltok site-jait.

A first party adatok (pl. az email listákból) jól használhatók arra, hogy ugyanazt a felhasználót különböző eszközökön célba vegyük. Ha a hirdető csak azt tudja, mit csinál az illető az asztali gépén, egy töredékes képet kap róla. Az a hirdetés, amelyről azt gondoljuk, hatékony, lehet, hogy megerősíthető lenne egy másik, mobilra optimalizált hirdetéssel.

Számos kutatás igazolja, hogy ha egy adott felhasználó ugyanazt a hirdetést többször látja eszközén, egy idő után elkezdi idegesíteni. A cross-device stratégia azonban önerősítő jellegű.

A Turn egy globális italcéggel közösen arra jutott, hogy az eszközökön átívelő kampányok háromszor olyan hatékonyak voltak elköteleződés tekintetében, mint a hagyományosak. Kiderült továbbá, hogy a konverziós arány nagyobb volt azon felhasználók körében, akik először az adott hirdetést táblagépen látták. A büdzsé nagy részét mobilba fektetve az adott márka 83%-os konverziós arány növekedést ért el.

Minél több kampányt indítunk, annál jobban látjuk, hogy míg egyes készülékeket inkább médiafogyasztásra használunk, addig másokat inkább beviteli eszközként, illetve információszerzésre. Számos adat igazolja, hogy a cross-device stratégia erősebb, mint azok a kampányok, melyek csak egy képernyőre fókuszálnak.

És az offline szegmensről sem szabad elfeledkeznünk. Nem a papír alapú hirdetésekre gondolok, hanem a digitális térből kiszakadva a tényleges fizikai aktivitásokra. Sok kampány esetében ugyanis nem közvetlen és pontosan mérhető a ROI, vagyis a megtérülés. Az, hogy egy adott felhasználó lát egy desktop hirdetést, de nem kattint, hogy vásároljon, még nem jelenti azt, hogy ne működne az adott kampány. A hirdetés lehet, hogy arra sarkallja a fogyasztót, hogy offline vásárolja meg az adott terméket.

A többcsatornás stratégia felé haladva

A State of Digital Advertising 2017 felmérés arra fókuszált, idén milyen meghatározó területek felé fordítják figyelmüket a hirdetők. Bár a cross-channel (többcsatornás) kampányok a lista elején szerepelnek, a piaci szereplők még mindig csak 29%-a tervez ezzel a mutatóval. Bár ez annyira nem is meglepő annak fényében, hogy a mobilra optimalizáltság kérdése még ennél is hátrább (26%) kapott helyet a sorban.

priorities-for-2017-768x535.png

A helyzet az, hogy számos hirdető még mindig nem rendelkezik elég szakértelemmel a különböző platformok közötti átjárhatóság tekintetében, így nem is mernek belevágni az igazán komplex kampányok tervezésébe.

Pedig már néhány évvel ezelőtt is itt tartott fogyasztói attitűd, vagyis nem csak egyféle eszközön böngésztek a felhasználók, sőt mit több, vásárlásaikat sem egy készüléken keresztül bonyolították.

A Criteo 2014-es tanulmánya arra világított rá, hogy már akkor – közel három éve – világszerte a felhasználók 97%-a vásárolt PC-n keresztül, azonban a cross-device vásárlások is egyre nagyobb teret kezdtek nyerni. Az adatok alapján 10-ből közel 4 felhasználó nyilatkozott úgy, hogy vásároltak már táblagépen, és 10-ből több mint 4-en mondták azt, hogy okostelefonon keresztül is megtették ezt.

A comScore hasonló képet festett a helyzetről. Az ő felmérésük szerint az emberek 60%-a több platformot használ, valamint a mobilhasználat magasabb, mint az asztali gépeké a médiafogyasztással töltött idő tekintetében az Egyesült Államokban. Ráadásul az sem szokatlan az emberek számára, hogy egyszerre több platformot használjanak (pl. táblagépeznek tévézés közben).

comscore.jpg

Kihívások és lehetőségek

Mindez pedig számos lehetőséget tartogat a hirdetők számára, hiszen különféle eszközön keresztül érhetik el a felhasználókat. Egyben azonban kihívások elé is állítja őket, hiszen tudniuk kell, mikor használja az illető az adott készüléket, mit csinál rajta, valamint azzal is tisztában kell lenniük, milyen a felhasználó eszközök közötti interakciója.

A rosszul kezelt integrált kampányok pedig elvesztegetett forintokba kerülhetnek mindamellett, hogy céljukat sem érik el, hiszen magát az egyént nem sikerül megfelelő módon célba venni, ha a hirdető nincsen a fentebb említett információk birtokában.

Szerencsére a hirdetők most már elértek arra a szintre, hogy felismerjék azt, hogy egy integrált kampánytervezés során alapvető, hogy az eszközhasználat módját is meghatározzák. Az ma már mondhatni köztudott, hogy az emberek napközben, munkájuk során PC-t használnak, este pedig táblagépre, okostelefonra váltanak át. Persze ez sem kőbe vésett szabály, de jó kiindulópont lehet a kampánytervezés során.

A hirdetők többsége ma már szeretné pontosan definiálni azt az embert, aki napközben, ebédidőben PC-jén cipőket böngész, aztán pedig hazafelé telefonján további részletek után kutat a termékkel kapcsolatban, majd másnap bemegy a boltba és megveszi azt.

A lényeg tehát az, hogy meghatározzuk a böngészési szokásokat a különböző eszközök között egy adott felhasználó (vagy felhasználói csoport) esetében, amelyhez hatékony elemzésekre van szükség, amely szintén a kihívások sorát erősíti.

A másik faktor az észlelés problémája, amely a korábbi bejegyzésünkben fejtegetett viewability témaköréhez kapcsolódik, illetve a megtérülés (ROI) mérésének kérdésköre is akadályokat állíthat a hirdetők elé, hiszen pl. az adott user lát egy hirdetést a PC-jén, majd a vásárlást később, mobilján keresztül intézi, vagy netán bemegy a boltba, és személyesen veszi meg azt.

Sokszor pedig az sem egyértelmű, kit tekinthetünk egyedi felhasználónak. Vegyük példának a táblagépet mint kütyüt, amelyet általában a család több tagja is használ. Apuka híreket olvas, anyuka recepteket böngész, a gyerekek pedig játszanak rajta. Ez esetben az IP-cím alapján való azonosítás téves eredményekhez vezet. A cross-device kampányok esetében a különféle felhasználói fiókok (e-mail cím, közösségi média profilok) alapján való besorolás nyújthat segítséget a felhasználók kategorizálásában. Ez fontos tényezőnek bizonyul a nyomonkövetés során, mert az egyik eszközön bejelentkezik, utána elképzelhető, hogy átmegy egy másikra, esetleg később átvált mobilalkalmazásra.

Ezen felül a hirdetőknek, ügynökségeknek azt is meg kell érteniük, mik a fogyasztók elvárásai és aggodalmai a hirdetésekkel szemben. Nem elég egy adott reklámot többféle méretben elkészíteni, a kulcs a perszonalizációban rejlik. Vagyis arra érdemes hangsúlyt fektetni, hogy az adott userre szabjuk a hirdetést az ő felhasználói tevékenysége/viselkedése alapján. Ehhez azonban pontos böngészési és más, szofisztikált adatokra van szükség.

A lehetőségekre fókuszálva pedig érdemes kiemelni, hogy a mobilszegmens különösen fontos a cross-device reklámozás esetében, ugyanis már 2013-ban az Egyesült Államokban a mobil volt a fő mozgatórugója annak a változásnak, amely a digitális médiafogyasztás terén következett be. Az USA felnőtt lakossága ugyanis ebben az évben lépte át a határt, vagyis a TV előtt töltött időt megelőzte a digitális médiafogyasztást, és ez azóta még inkább beigazolódott.

time_spend_with_major_media.jpg

A cross-device stratégia révén tehát több helyen/eszközön, több idősávban, szofisztikáltabb módon érhetjük el az adott usert, és mindez a számokban is visszaköszön. A Ninthdecimal jelentése szerint például a cross-device kampányok 60%-kal hatékonyabbak, mint a desktopos társaik.

Vagyis az nem kérdéses, hogy van-e létjogosultsága a többeszközös/többcsatornás stratégiának, amely a legtöbb adszerverben futtatott kampánynál megvalósítható a megfelelő targetálási paraméterek révén (lásd például: Mobil Extra), az viszont igen, hogy a hirdetők mennyire fektetnek hangsúlyt arra, hogy éljenek a technológia nyújtotta lehetőségekkel, valamint tényleges célcsoportelemzést végezzenek, és „megismerjék” a fogyasztókat, akiknek az üzenetet szánják.

 

Források:

http://www.turn.com/blog/3-reasons-why-cross-device-matters-for-marketing

https://www.clickz.com/the-future-of-digital-advertising-where-are-marketers-placing-their-bets-for-2017-and-beyond/110410/

http://www.criteo.com/media/1036/cross-device-advertising-criteo-sep-2014.pdf

http://www.businessinsider.com/cross-device-campaigns-more-effective-than-desktop-2016-4

 


A láthatóság kihívásai

2017.03.17. 12:59 | Czipperer Dia | Szólj hozzá!

Bár a viewability, vagyis a láthatóság egyre nagyobb jelentőséghez jut, fontos, hogy a helyén kezeljük a fogalmat. Tény, hogy ez a faktor nagyon fontos az online display hirdetések esetében, hiszen hiába van megfelelően célozva és időzítve az adott reklám, ha a célközönség nem találkozik vele.

Vagyis ez lenne a helyes sorrend: jól felépített kreatív(ok), célközönség szegmentálása, megfelelő célzás és időzítés. Egyszerűen tehát a megfelelő üzenet, a megfelelő helyen és időben a megfelelő embereknek. Aztán pedig jöhet a láthatósági faktor.

Sok hirdető azonban úgy véli, a láthatóság biztosításával már mindent megtett azért, hogy hirdetése sikeres legyen. Pedig ez csupán egy szelete annak, amitől az adott üzenet valóban képes elérni a célját.

A láthatóságot tehát nem szabad összetéveszteni a minőséggel vagy a hatékonysággal: önmagában nem garantál eredményeket. Ha rossz a kreatív, a formátum, a termék és nem a jó ember látja jó helyen és időben, akkor a kampány nem lesz sikeres. Vagyis a felhasználók bevonódása nem egyenesen arányos a láthatósággal, és nem egyenlő a hatásgyakorlással.

Mégis sokan szeretnék elérni a maximális láthatóságot. Ez egyebek mellett arra ösztönözheti a hirdetőket, hogy olyan tolakodó formátumokat használjanak, mint a pop-up, interstitial, amely viszont a felhasználókat a hirdetésblokkolók használatára sarkallhatja. Szóval kétélű fegyver a láthatóságra való törekvés, könnyen át lehet esni a ló túloldalára.

Azt is fontos szem előtt tartani, hogy a hirdetéskiszolgálás sem egyenlő a hirdetés tényleges megjelenésével. Számos olyan reklám van, amely szinte sosem jelenik meg a felhasználó képernyőjén. A kiszolgált impressionök tehát köszönő viszonyban sincsenek a tényleges láthatósággal egy nem megfelelően optimalizált oldal esetében. A felmérések nagy része azt látszik alátámasztani, hogy a kiszolgált hirdetések nagyjából felével – egyes eredmények szerint 50% feletti számról beszélhetünk – nem találkoznak a felhasználók. Az ipar pedig egyre inkább afelé mozdul el, hogy értékes láthatósági mutatókat tudjon felmutatni. De vajon mi befolyásolja egy reklám láthatóságát, és hogyan definiálhatjuk a fogalmat?

Mit is jelent a láthatóság?

A viewable impression (VI) az a mérőszám, amely megmutatja, hogy egy hirdetés hányszor került a felhasználók képernyőjére. Különböző helyeket határoznak meg pozíciótól függően, melyek értékesebbek, illetve kevésbé azok. Az úgynevezett „hajtás” fölötti (above the fold, ATF) helyek értékesebbek, míg a hajtás alatti helyek (below the fold, BTF) kevésbé, így ezekhez olcsóbban lehet hozzájutni. A pozíció azonban nem elsődleges szempont, elsősorban az számít, megjelent-e egy adott hirdetés a képernyőn avagy sem.

Az IAB meghatározása szerint egy kiszolgált hirdetésmegjelenés akkor tekinthető láthatónak, ha a hirdetés a böngészőablak aktív részén, egy fókuszban lévő böngészőfülön jelenik meg, valamint megfelel az előre meghatározott, a látható pixelek arányára és időtartamára vonatkozó kritériumoknak.

Ez egy display hirdetés esetében a pixeleknél 50% és legalább egy folyamatos másodperc a hirdetés megjelenésétől számítva. A nagyobb méretű, például az IAB Rising Stars formátumok esetében azonban nehezebb meghatározni a kritériumokat, hiszen ez esetben sokkal nagyobb területről kell eldönteni, az látható volt-e vagy sem. Az IAB ajánlása szerint ez esetben a hirdetés pixeleinek 30%-ának kell legalább egy folyamatos másodpercig láthatónak lenni. Ha pedig egy méretet változtató formátumról van szó, akkor meg kell határozni, hogy a mérésnél melyik állapot a mérvadó.

A videohirdetések esetében sem egyszerű meghatározni, mit tekintünk látható megjelenésnek. Itt az egy másodperces időintervallum kevésnek bizonyul, hiszen sok esetben ennyi idő alatt a felhasználó nem is fogja fel, hogy egy videohirdetést lát. Az IAB ajánlása szerint az 50%-os pixelarány mellett itt legalább két folyamatos másodperc a láthatósági követelmény a rendereléstől számítva. Azonban ez nem feltétlenül jelenti a videotartalom első két másodpercét, amely azonban szintén félrevezető lehet. Ugyan a felhasználó ennyi idő alatt észleli, hogy egy videohirdetést lát, de a tartalmat nem biztos. Míg egy kép, animáció esetében az azonnali észlelés lép működésbe, a videók esetében ennyi idő alatt nem jut kellő mennyiségű információhoz.

Az Adverticum AdServer rendszerében is elérhető a viewable impression mérés, amely kampányokra és zónákra egyaránt bekapcsolható. Az alábbi képen pedig jól látszik, mi is tartozik a viewability/láthatóság körébe.

viewable.png

Egy mérőszám a kampányoptimalizálásnál

Bár sokan amellett érvelnek, hogy a fokozott láthatóság a CTR-t (átkattintást) is növeli, azonban ne feledkezzünk el az évek óta hangoztatott kijelentésről, miszerint a CT-k ideje lejárt. Ma már nem feltétlenül kattintanak az emberek egy adott hirdetésre, sokkal fontosabb lett az egyes hirdetések üzenetet közvetítő szerepe, márkaismertséget ösztönző faktora. A direkt terméket promotáló reklámok esetében sem mindig azonnal kattintanak a felhasználók, hanem például később, ha újra találkoznak vele egy oldalon, emlékeznek majd a hirdetésre, és ez alapján döntenek adott esetben a vásárlás mellett.

Nem kell persze teljesen eltemetni a CTR-t, mert van létjogosultsága, és szintén meghatározó mutató lehet egy konkrét termék esetében, de ahogy a láthatóság, úgy ez sem az egyetlen meghatározó szempont.

Fontos az is, hogy milyen célú a kampányunk. Ha márkaépítésre törekszünk, akkor a VI valóban fontos tényező, hiszen az imázs kialakítása, ennek révén a márkaismertség elősegítése elengedhetetlen, valamint képet nyújt arról is, hogy egy adott tartalomszolgáltató felületén milyen inventory áll rendelkezésre, mennyire jól pozícionáltak a zónahelyek, melyek bírnak magasabb prioritással.

Egy kampány tervezésénél azonban sosem szabad elfeledkezni arról, hogy nem egy mérvadó tényező van, hanem a különböző online mutatók együttese révén lehet sikeres a hirdetésünk.

Az IAB 2014-es nyilatkozata szerint lehetetlen vállalkozás a 100%-os láthatóságra törekvés. Bár támogatták azt a törekvést, hogy a hirdetési kampányokban mindegyik impression találkozzon a láthatósági sztenderdekkel, de egyetértettek a Media Rating Councillal abban, hogy a technológia és a mérések még nem állnak teljes mértékben készen erre. Ugyan azóta sokat fejlődött a piac, azonban a 100% még mindig nem megvalósítható. Ez csupán egy mérőszám a sok közül, egy szelete a hatékonysági mutatónak.

Mikor érdemes használni?

A fentiek tükrében kijelenthető, hogy ezt a mérést nem minden kampány és hirdetési forma esetében érdemes alkalmazni. Ha videohirdetésről vagy nagyobb méretű rich media kreatívról van szó, érdemes elgondolkodni azon, valós képet kapunk-e, ha VI-t mérünk. A márkaismertséget növelő kampányok esetében azonban ideális választás lehet, hiszen a márka- és imázsépítéshez fontos a láthatósági faktor.

Még átlagos kampányok esetében is sok múlik az oldal optimalizáltságán, a betöltődési sebességen, illetve a tényleges pozíción. Ahhoz mindenképpen hasznos mutatóként szolgál, hogy a tartalomszolgáltató tisztában legyen azzal, milyen az oldal struktúrája, hova navigálnak a felhasználók, ennek megfelelően vannak-e elhelyezve a zónák. A hirdető számára pedig a kampány tesztelésére kitűnően használható, hiszen képet kap arról, megfelelően targetálta-e az adott hirdetést, és az átgondolt kampánytervezés valóban meghozta-e gyümölcsét.

 

Források:

https://www.clickz.com/mobile-ad-viewability-what-is-it-and-does-it-matter/108484/

https://iabhublog.com/2015/04/19/a-viewability-nem-uj-fetis-hanem-az-elso-lepes-egy-uj-ertekrend-fele/

http://www.mediapost.com/publications/article/246125/the-viewable-impression-the-first-step-to-an-audi.html

http://iab.hu/IAB_viewable_meresi_utmutato_201502.pdf

https://www.thinkwithgoogle.com/infographics/5-factors-of-viewability.html

 


Személyre szabott hirdetésekkel a blokkerek ellen

2016.11.22. 13:37 | Czipperer Dia | Szólj hozzá!

Sajnos 2016-ban ott tartunk, hogy az emberek nem szeretik a hirdetéseket. Főleg azokat a fajtákat, amelyek megzavarják őket a tartalomfogyasztásban, így például a videohirdetéseket sem. Bár ezek az elmúlt időszakban egyre népszerűbbek, és nem csupán a hirdetői oldalról, úgy tűnik, az Audienceproject felmérése szerint az angolok és az amerikaiak nem rajonganak különösebben értük. Mindössze az angolok 15%, az amerikai felhasználók pedig 13%-a nyilatkozott pozitívan ezekről, míg 53% és 54% negatívan.

Az Audienceproject legfrissebb adatai alapján az angolok 26%-a blokkolja a hirdetéseket a valóságban, bár ennél jóval többen vallották azt, hogy használnak adblokkert. Az Egyesült Királyságban a megkérdezettek 47%-a nyilatkozott úgy, hogy asztali eszközön, táblagépen és mobilon is blokkolja a reklámokat, míg az Egyesült Államokban ez az arány 52%-ra rúg. Valójában az angolok 26%-a, az amerikai fogyasztók pedig 23%-a blokkolja a hirdetéseket asztali gépen. Mobilon mindkét régióban 2%-os ez az arány.

A valós számok is elég elrettentőnek tűnnek, azok, akik pedig úgy nyilatkoztak, hogy használnak ilyen programot, de valójában nem, bizonyára nem állnak messze attól, hogy feltelepítsék eszközükre. 

Mindezek fényében fontos, hogy a médiaiparnak is legyen megfelelő válasza erre. A megoldás egy része a relevánsabb hirdetések tervezése lehetne. A hirdetésblokkolók egyre növekvő használata kihívás elé állítja a hirdetői ökoszisztémát, amely kifejezetten a kiadókra, tartalomszolgáltatókra van hatással.

A „blokkerek” fő használati oka az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, hogy az emberek szeretnék elkerülni az irreleváns hirdetéseket, a másik pedig az, hogy szerintük egy adott weboldal sokkal könnyebben menedzselhető bannerek nélkül (Egyesült Királyság – 31%, USA – 34%). Az irreleváns hirdetések miatt valamivel kevesebben döntenek ezek használata mellett. Az Egyesült Királyságban az emberek 31%-a, az USA-ban pedig 30%-ra rúg ez a szám.

Az adatok alapján úgy tűnik, a fiatalabb fogyasztók hirdetésekkel szembeni érzékenysége még magasabb, legalábbis, ami az Egyesült Királyságot illeti. Míg a 15-25 év közöttiek 58%-a, addig a 26-35 év közötti korosztály körülbelül fele (49%) és 36-45 évesek 41%-a blokkolja a reklámokat. A nemek szerinti megoszlást tekintve pedig egyértelműen a férfiak javára billen a mérleg nyelve: míg az angol nők 40%-a, addig a férfiak 54%-a tiltja a hirdetéseket.

adblock_using_uk.jpg

Az Egyesült Államok tekintetében is hasonló számokat látunk. Ott a nemek megoszlását tekintve a férfiak 58%-a, a nők pedig 47%-a blokkolja a hirdetéseket. A fiatal (15-25 év közöttiek) korosztály esetében 1% eltérés (59%) mutatkozik, azonban a 26-35 évesek már nagyobb arányban tiltják a reklámokat, ebben a régióban ez 67%-os. A többi korosztály tekintetében is minimális eltérés tapasztalható: a számok alapján a tengerentúlon többen használnak adblokkert.

adblock_using_us.jpg

Mindez pedig a személyre szabott hirdetések terjedését segítheti elő, ugyanis az Egyesült Királyságban az emberek 34%-a vélekedik úgy, hogy ha releváns üzenetekkel találkozna, akkor az a hirdetésekkel szembeni attitűdjüket pozitívan befolyásolná, és csak 27%-uk vélekedett úgy, hogy ez negatív hatást váltana ki náluk.

Az Egyesült Államokban a személyre szabott, releváns reklámok sokkal meghatározóbb szempontnak bizonyulnak a tekintetben, hogy az illető kikapcsolja-e a hirdetésblokkolót. A megkérdezettek 43%-a tenne így, míg csupán 19%-ot befolyásolna ez negatív irányba. Az Egyesült Királyságban 31% viszonyul pozitívan a személyre szabott reklámokhoz, és kicsivel magasabb az elutasítók aránya (23%).

Az IAB Europe legfrissebb felmérése (Q3) Európában vizsgálta az adblocking penetrációt és a felhasználói elköteleződést, melyben összesen 23 ország adatait vetették össze. Az adatok szerint hat piacon nagymértékű az adblokkerek használata: négyből egy internethasználó tiltja a hirdetéseket. A hirdetésblokkolók iránt a legnagyobb fogékonyság Lengyelországban mutatkozik (36%). Ettől kicsivel marad el Franciaország és Svédország, ahol a felhasználók 30%-a használ adblokkert, Belgiumban, Norvégiában és Spanyolországban pedig a felhasználók kevesebb mint egyharmada, de még mindig magas az arány ezekben a régiókban is, 27%-os.

iab_europe_study.bmp

A perszonalizált hirdetések felé vezető úton

Ahhoz, hogy egy hirdetés valóban sikeres legyen, nem csupán arra van szükség, hogy releváns üzenetet közvetítsen, hanem a személyesség is meghatározó tényezőnek bizonyul. Fontos, hogy a célközönség minél közelebbinek érezze az adott üzenetet. Ha a reklám egyfajta személyes ajánlásként tűnik fel az illető számára azáltal, hogy kellően informatív és hasznos tartalommal van felruházva, akkor az sokat javíthat a felhasználói élményen.

Az IAB egyik korábbi jelentése szerint az emberek több mint fele szeret személyre szabottabb vagy releváns hirdetésekkel találkozni online. Úgy tűnik tehát, hogy az emberek tudatában vannak annak a csereértéknek, amit ők kapnak, és amilyen adatokat ők szolgáltatnak magukról egy adott oldalon.

A személyre szabott marketing lényege, hogy nem a célközönséget kell megérteni, hanem magát az embert, és őt elérni „valós időben”.  Azonban az emberek online magatartása, érdeklődési köre folyamatosan változik, formálódik, vagyis a márkáknak fontos elsajátítani, hogyan tudnak számukra releváns történeteket biztosítani, nem pedig statikus közönségként kezelni őket.

Ahogy a technológia fejlődik, a márkáknak minden eszközre szabható webes élményt kell kínálniuk. Azonban nem szabad túl messzire sem menni e tekintetben. Van egy egészséges határ, amit nem szabad átlépni.

A hagyományos hirdetésekkel szemben számos felhasználó szerint nagyobb elköteleződést váltanak ki (54%) a személyre szabott hirdetések. A Yahoo 6000 embert részvételével zajló (13-64 év közöttiek) 2014-es felmérése szerint ezek a típusú reklámok időspórolóbb (49%) és emlékezetebbek számukra, továbbá arra is rámutatott, hogy mindemellett relevánsabbnak is érzik az emberek.

Mindez tehát a hirdetők számára egy lehetőség, hiszen csakúgy, ahogy a megfelelő szerkesztőségi tartalmak nagyobb elköteleződést érnek el, úgy a relevánsabb hirdetések esetében is ez a helyzet. Ha a hirdetők már csak a demográfiai adatokat beépítenék az online kampányukba, jelentősen tudnák csökkenteni a célközönség számára az irreleváns hirdetéseket. Ezzel pedig hosszú távon az is elérhető, hogy az emberek egy része felhagyjon a hirdetésblokkolók használatával.

Források:

https://www.audienceproject.com/blog/key-insights/new-study-uk-us-ad-blockers-want-relevant-ads/; a teljes jelentés: https://www.audienceproject.com/wp-content/uploads/ad_blocking_uk_us.pdf

http://www.campaignlive.co.uk/article/1347792/personalised-ads-stay-brands-beware-freaking-out-consumers

http://www.marketingcharts.com/online/consumers-say-they-find-personalized-ads-more-engaging-and-memorable-43005/

http://www.zodiakadvertising.com/wp-content/uploads/2016/11/IAB-EU-ABTF_Consolidated-Results-of-Q3-2016-Survey-01-11-2016.pdf


Mobilon költik el pénzüket a hirdetők

2016.10.26. 13:29 | Czipperer Dia | Szólj hozzá!

A mobilhirdetési költések túlszárnyalták a PC-t és a táblagépet

Az IAB és a PwC legújabb, közös felmérése szerint most először a mobilreklámokra fordított költések túlszárnyalták az asztali és táblagépekre szánt hirdetési összegeket. Míg az előbbi szegmens tekintetében a költség 802 millió font volt, addig a PC és tablethirdetések együttvéve 762 millió fontot generáltak.


Folytatódik a Flash temetése

2016.10.06. 15:33 | Czipperer Dia | Szólj hozzá!

Ahogy már korábban írtunk róla, a Flash tartalmak temetése már javában elkezdődött, a kérdés csupán az, meddig tart a teljes folyamat, mikor jutunk el oda, hogy kimondhatjuk, az utolsó földet is rászórtuk a sírhantra.


Tévhitek a programmaticról

2016.08.23. 12:59 | Czipperer Dia | Szólj hozzá!

Mivel a programozott hirdetések egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a piacon, ezért a piaci szereplők számára is elengedhetetlennek bizonyul, hogy megértsék a működését.

A reklámipar jelenleg egy átalakulás közepén áll, melynek a cél felöli végén a programmaticot találjuk. Az eMarketer adatai szerint az Egyesület Királyságban már akkora szeletet hasított ki magának a szegmens, hogy erre az évre 66,2%-os részesedést jósolnak neki a digitális display piacon belül.

Azonban a piaci szereplők alapvetően nincsenek tisztában a működésével. Az AppNexus egy friss jelentése szerint a hirdetési piac 44%-a nem érti vagy csak minimális ismerete van arról, hogyan is működik a programmatic. A hirdetők körében ez az arány 63%-os, az ügynökségek esetében 48%-os, a kiadóknál pedig 47%.

A programmaticot mindemellett pedig még mindig rengeteg mítosz övezi, amelyek csupán megvezetik és összezavarják a hirdetőket.


„Tabletmentesen” lehet targetálni, de érdemes?

2016.06.02. 11:08 | Czipperer Dia | Szólj hozzá!

Címkék: mobil banner tervezés adserver mobilmarketing targetálás mobilhirdetés admobile mobil extra

A táblagépek sok hirdető számára kimaradnak a látómezőből. Akadnak olyanok, akik nem gondolják, hogy ezen a platformon érik el a potenciális célcsoport egy jelentős részét. Ha azonban egy kisebb szegmensként tekintünk rá, akkor vajon mi a helyzet?


Nincs reklám, nincs tartalom?

2016.04.12. 14:54 | Czipperer Dia | Szólj hozzá!

Címkék: hirdetések adserver adverticum blokkolás IAB

Harc a hirdetésblokkolók ellen

 

Akit idegesítenek a hirdetések, egyszerűen feltelepít egy reklámblokkolót, és „problem solved”. Igen, az üres zóna helyek látványát – melyek fehéren díszelegnek – még túl lehet élni, na de mi a helyzet akkor, ha a fagyi visszanyal?

Az elmúlt időszakban a reklámpiac is elkezdett reagálni a hirdetésblokkolók egyre növekvő mértékű használatára. Ez a terjedő „trend” ugyanis az oldalak bevételeit csappantja meg, hiszen köztudott, hogy a reklámok képezik a bevételek igen nagy részét. A nyomtatott lapokból nem tudjuk egy installálásra kiiktatni a minket zavaró reklámokat, így hát marad az online médiapiac, amely áldozatul esik a hirdetésblokkolóknak.


Mondd el videóval

2016.01.29. 16:12 | Czipperer Dia | Szólj hozzá!

Címkék: video hirdetések banner adserver reklámpiac reklámköltés adverticum mobilhirdetés video hirdetés natív hirdetések

A videohirdetések egyre inkább uralják a piacot. A hirdetők látnak potenciált az interaktív tartalmakban, melyek hagyományos társaiknál nagyobb elköteleződést képesek elérni.

2016-ban a display hirdetések átvehetik a vezetést az Egyesült Államokban a keresések felett. Martín Utreras, az eMarketer szenior elemzője szerint a hirdetők több pénzt fektetnek majd a videohirdetésekbe. A szakember úgy véli, ez a trend 2019-ig biztosan folytatódni fog.

Úgy tűnik, a tartalom terén is lesznek majd jelentős változások. A rövid, tömör üzenetek helyett egyre több hosszabb tartalom jelenhet meg. A storytelling irányába billenhet mérleg nyelve több platformon is, melyek komplett történetekben teljesedhetnek ki – egy-egy márkaüzenetet közvetítve.

Természetesen az optimális időtartam számos különböző tényezőtől függ. Nem mindegy, milyen csatornán hirdetünk. Van, ahol a rövid, lényegre törő üzenetek a hasznosak, azonban nem mindenhol. A videomegosztó oldalakon vagy online cikkekben például korántsem tűnnek olyan hosszúnak az akár több percet is felölelő tartalmak. A fontos inkább az, hogy a platformhoz mérten kalkuláljanak a hirdetők a megfelelő hosszúsággal. Van azonban egy általános igazság, amely más hirdetésekre ugyanúgy igaz: elsősorban a tartalomnak kell jónak lennie. 


Programmatic–kreativitás: két jó barát?!

2016.01.05. 13:58 | Czipperer Dia | Szólj hozzá!

Címkék: video hirdetések display adserver adverticum mobilhirdetés video hirdetés programmatic

A programmatic mostanság igen felkapott buzzword a piacon. A kifejezés mögött azonban egy igen komplex technológia áll, melynek számos előnye van, és sok tekintetben megkönnyíti a hirdetők dolgát. Azonban nem árt odafigyelni néhány dologra, mert könnyen visszanyalhat a fagyi.