Míg a hagyományos hirdetések esetén nem tudhatjuk, hogy a fogyasztó találkozott-e már a hirdetésünkkel, addig az online reklámoknál ezt az aspektust is figyelembe vehetjük, és ehhez igazíthatjuk további kommunikációnkat.

Mikor a felhasználó találkozik egy adserverből származó hirdetéssel, akkor a rendszer elhelyez egy sütit a gépén, így tudható, hogy adott reklámmal találkozott-e korábban, és ha igen, akkor mikor és hol. Ezt az információt aztán fel lehet használni a későbbiekben.

Az egyik lehetséges felhasználási mód a frequency cap használata. Ennek a segítségével meghatározhatjuk, hogy:

- összesen hányszor lássa
- adott időn belül ne jelenlen meg újra
- adott időn belül maximum hányszor lássa
- egy kampány alatt hányszor lássa 

a banner(t).

Layer-es hirdetések esetén (gyakorlatban ide tartoznak a pop-up-ok is) annyiban módosulnak ezek a beállítások, hogy a süti alapján csak azt látja a rendszer, hogy adott oldalon találkozott-e a felhasználó a reklámmal, ha másik honlapra látogat, akkor ott úgyanúgy meg fog neki jelenni. Emellett az adserver képes felezni a megadott időket, így ha 1 óra alatt kétszer láthatja a felhasználó a layert, akkor fél órán belül nem fog neki kétszer megjelenni.

Azzal, hogy szabályozható a hirdetések megjelenése, gondos tervezéssel elérhető, hogy a pontos visszaidézéshez megfelelő számban lássa a felhasználó a reklámot és kisebb valószínűséggel alakuljon ki nála ellenszenv vele szemben. Ez a probléma általában a layer-es és a pop-up bannereket szokta érinteni, mivel megszakítják a böngészés folyamatát, és ezért kifejezetten frusztrálóak. A frequency cap hiánya okozott felháborodást az alábbi esetben is.

A sütiket nem csak arra lehet használni, hogy kíméljük a fogyasztókat, hanem egymással összefüggő kreatívoknál is. Ha már egyszer találkozott a felhasználó adott reklámmal vagy ellátogatott egy bizonyos oldalra, akkor következő alkalommal már egy ahhoz kapcsolódó, de másra fókuszáló vagy az előzőt jobban kifejtő hirdetést láthat. Például, ha ellátogatott egy online vásárlási oldalra, ahol az akciós terméket beteszi a kosarába, de végül nem jut el a vásárlás befejezéséig, akkor utána más oldalakon kaphat az akcióval kapcsolatos hirdetéseket. Vagy egy légitársaság oldalán való vásárlás után a cég más szolgáltatásaival (hotel, busz) kapcsolatos bannerekkel találkozhat később. De meg lehet alkotni úgy egy teaser kampányt, hogy ne egyszerre derüljön ki mindenki számára, hogy miről szólnak valójában a hirdetések. Aki ötször látta a bannert annak már új hirdetés jön fel, míg a többiek érdeklődését tovább lehet csigázni.

Bár az újratargetálás kifejezetten jó átkattintási és konverzációs arányt produkál, de magában nem képes elvinni egy kampányt, mivel kisebb forgalmat generál, így klasszikus módszereket is alkalmazni kell mellette.

Az újratargetálást az különbözteti meg a viselkedés alapú célzástól, hogy míg utóbbi egy profilt alakít ki a felhasználóról, addig az újratargetálás egy korábbi bannerre reagál.